Fehérjén-feketén

Az energiát adó tápanyagok harmadik szereplőjéhez, a fehérjéhez érkeztünk. A szénhidrát és a zsír mellett a fehérje is szolgáltat a szervezet számára energiát. A szervezetünk fehérjéinek és nitrogén alapú alkotórészeinek felépítéséhez szükséges aminosavakat, a táplálkozásunk során a különböző fehérjeforrásokkal tudjuk bevinni. Szervezetünk fehérjéi folyamatosan bomlanak és újraépülnek, az újraépüléshez állandó utánpótlásra van szükség, ugyanis az aminosavak egy része a bomlás során elvész. 1 g fehérje körülbelül 5,4 kcal-t tartalmaz, azonban ebből a mennyiségből ténylegesen 4,1 kcal képes felszívódni. Ennek az oka, hogy mikor a fehérjéket/aminosavakat felhasználja a szervezet, azok nem égnek el teljesen és így folyamatosan ürülnek szervezetünkből. Lényegében mikor fehérjeszükségletről beszélünk, akkor az aminosav szükségletre kell gondolni.

Mi is az a fehérje?

A fehérjék olyan molekulák, amelyek 20 féle aminosav kombinációjából épülnek fel. Megkülönböztetünk esszenciális és nem esszenciális aminosavakat. Az esszenciális aminosavak az ember számára nélkülözhetetlenek, mivel képtelen ezeket saját magától előállítani, vagy olyan minimális mennyiségben csak, ami nem elegendő, így ezeket táplálkozással kell bevinni. Kilenc ilyen aminosav ismert: hisztidin, leucin, lizin, metionin, fenil-alanin, treonin, triptofán, valin, izoleucin.
Ellenben a nem esszenciális aminosavakat a szervezet előtudja állítani, de legfőképp ezeket is a táplálékból bevitt fehérjéből. Nem esszenciális aminosavak: glicin, alanin, szerin, cisztein, arginin, aszparagin, aszparaginsav, glutaminsav, tirozin, prolin, hidroxi-prolin.

Milyen szerepet tölt be a fehérje az emberi szervezetben?

Fehérje nélkül nincs élet, az immunrendszer és a szervezet legfontosabb építőeleme, működését tekintve eléggé sokrétű. Fontos említést tenni arról, hogy energiaraktár fehérjékből nem áll rendelkezésünkre, így ezek a molekulák nem elsődlegesen az energiaszolgáltató funkciójuk miatt fontosak, mint a szénhidrátok és a zsírok. Elengedhetetlen szerepet töltenek be a nitrogén alapú molekulák létrejöttében (nukleotidokporfirinek). Központi szerepet tölt be a sejtek működésben. Közel az összes, szervezetben található enzim fehérje eredetű. Az izmoknak (lehetővé teszik az összehúzódást és elernyedést az aktin és miozin nevű fehérje által), hajnak az alkotóeleme, részt vesz szerkezetépítésben (kötőszövetben kollagén, elasztin). Szállítási folyamatok szereplője (hemoglobin, mioglobin, ioncsatornák), különböző hormonok és növekedési faktorok részese (inzulin, ACTH, GH) és nem utolsósorban ingerület átvivő anyag (fényérzékelésnél a rodopszin).

Források:

Rodler, I. (2005). Új Tápanyagtáblázat. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.
Lévay, Gy. Valló, Á. Hegedűs, K. Csík, Zs. (2010). Alkalmazott élettan – kórélettan. Budapest: Semmelweis Egyetem Egészség Tudományi Kar
Koolman, J., & Roehm, K.-H. (2005). Koolman, Color Atlas of BiochemistryColor Atlas of Biochemistry.

 

Szólj hozzá Facebookal
Bármilyen kérdésed van keress minket bátran és 24 órán belül válaszolunk neked!

Pin It on Pinterest