Flynn megfigyelése
1949-ben a SCRE(Scottish Council for Research in Education) kiadott egy jelentést, mely összehasonlította Skóciában az 1933-ban 11 éves gyerekek IQ pontszámát az 1947-ben 11 éves gyerekek IQ pontjaival. A jelentés szerint a két év között átlagosan 2-3 ponttal növekedett az IQ szint. Egy évvel korábban Tuddenham is beszámolt IQ növekedésről, amikor az első és második világháborúban harcoló katonák pontjait hasonlította össze. Meglepő megfigyelések melyek alábecsülték a változást. 1984-ben James R. Flynn a Stanford-Binet és WAIS teszteken mutatott IQ szint változásról számolt be. Tanulmánya alapján 1932 és 1978 között 13,8 IQ ponttal nőtt az emberek IQ-ja, vagyis évenként 0.3, évtizedenként körülbelül 3 ponttal. Az IQ pontok eme megfigyelt növekedését hívjuk Flynn hatásnak.
Flynn eredményei többször is megerősítésre leltek, később például 1972 és 2006 között is megfigyeltek 0.31, éves IQ pont növekedést, ami konzisztens Flynn korai beszámolójával. A Flynn hatás az IQ tesztek különböző verzióival köthető össze, a tesztek különböző kiadásaival. A jelenség azt mutatja meg, hogy az egyén várhatóan magasabb IQ pontot fog elérni az adott IQ teszt korábbi verzióján, mint a jelenlegin. Úgy is mondhatjuk, hogy a teszt átlagosan évi 0.3 ponttal túlértékeli az egyén IQ-ját a teszt kiadása és felvétele között. Tehát ha ma, 2020-ban felveszek egy 2010-ben normalizált IQ tesztet, a teszt kb 3 IQ ponttal fog nekem többet ítélni a valós pontomnál.
70 pont alatt
A Flynn hatás több kérdést is felvet. Amennyiben 2020-ban a popluláció egy reprezenatív mintája felvesz egy 2020-ban standardizált tesztet, az átlag 100 IQ pont lesz. Az átlagtól való átlagos eltérés 15 IQ pont. Értelmi fogyatékosnak az számít, aki ennek legalább duplájával esik az átlag alá, vagyis 70 IQ pontnál kevesebbet ér el. Ez a társadalom kb 2%-a. Tegyük fel, hogy ezt a 2020-as tesztet felvennék 1920-ban. A 20. század elején élők jelentős része 70 és az alatti IQ pontszámot érne el. Lehetséges, hogy őseink nagy része ennyivel szerényebb képességű lett volna, mint mi?
Hipotézisek
Számos hipotézis létezik a Flynn hatás értelmezésére. Mingroni genetikai hipotézise szerint az IQ növekedés mögött az áll, hogy az emberek egyre inkább rasszukon kívül házasodnak, ám erősen a felvetés ellen szól, hogy amíg a Flynn hatás azonos mértéket ölt Európában és az USA-ban, utóbbi sokkal több bevándorlónak adott otthont a 20. században. Woodley szerint környezeti változások állhatnak a jelenség mögött, kifejezetten az azonos szülőktől származó gyerekek száma. Norvégiában például párhuzamot találtak az IQ növekedés és az egy háztartásban élő gyerekek számbeli csökkenése között.
Lynn szerint a pre- és posztnatális táplálás javulása, valamint a terhesség alatti alkohol és dohány fogyasztás csökkenése állhat a hatás mögött. Neisser megjegyezi, hogy amint az országok egyre élhetőbbé válnak, az IQ pont növekedés el fog érni egy platót. A felvetés mellett szól a növekedés egyes skandináv országokban megfigyelt leállása. Az is fontos kérdés, hogy mi változik pontosan, az egész IQ, vagy annak csak bizonyos komponensei. Több kutatás is alátámasztja, hogy nagyobb növekedés figyelhető meg nonverbális, teljesítmény alapú teszteken(pl.: Raven teszt) a verbális tesztekhez képest.
Absztrakt gondolkodás
Maga Flynn gondolkodásbeli változásként konceptualizálta az IQ növekedést. Egyrészt az oktatás szerepét emeli ki, amiben a 20. század első felében bevett gépies tanulás eltolódott a probléma megoldás felé, kifejezetten a II. világháború után. A probléma megoldás egyre nagyobb szerepet kapott a munkahelyen és az élet más területein is, mindez pedig olyan képességek fejlődéséhez vezetett, amiket nonverbális tesztek mérnek.
Flynn emellett a tudomány szerepét hangsúlyozza, ami elvont gondolkodást és érvelést kíván meg az embertől és felszabadította a gondolatot a konkrét szituációkból. Szerinte tehát szó sincs arról, hogy elődeink gyengébb képességűek, gyengeelméjűek lettek volna mint mi, gondolkodásuk szimplán más volt. Ahogy Flynn írja:
„intelligenciájuk a mindennapi valóságba volt lehorgonyozva. Mi abban különbözünk, hogy képesek vagyunk absztrakciókat, logikát és a hipotetikust alkalmazni…”
Ebben lehettek tehát elődeink kevésbé gyakorlottak.
A Flynn hatás a gyakorlatban is szerepet kapott, mivel bizonytalanságot kreált az értelmi fogyatékosság pontos megállapításában. Ennek különösen nagy szerepe az USA-ban van ahol értelmi fogyatékosnak talált elítélt nem kaphat halálbüntetést. A 2002-es Atkins v. Virginia eset óta számos esetben fellebbeztek az elítélt IQ-jára hivatkozva.
Források:
Flynn, J. R. (2007). What Is Intelligence?: Beyond the Flynn Effect. Cambridge University Press.
Mackintosh, N., & Mackintosh, N. J. (2011). IQ and Human Intelligence. OUP Oxford.