Sok csokoládét eszünk?
A KSH adatai szerint az átlag magyar havi kb. 500 forintot költ csokoládéra, míg durván 3-4 kilót eszik meg belőle évente. Ez egyébként nem sok, közel sem tartozunk a csokoládé fogyasztás élvonalába Európában. Egyes országokban – mint pl. Németország, vagy Svájc – nem ritka a fejenkénti 10 kilogramm csokoládé elfogyasztása sem egy év alatt. A lényeg, hogy akárhol is járunk, a csokoládé az egyik legnépszerűbb és leginkább kívánt édesség. De mit várunk a csokitól pontosan? Miért sóvárgunk utána olyan erősen?
A csoki és az endorfinok
A csoki egy elég furcsa étel. Nem tartjuk kifejezetten klasszikus tápláléknak. Ennek ellenére a csokiban van bőven fehérje, szénhidrát, cukor, vas, kalcium így valójában mondhatjuk azt, hogy táplál. A csokit persze nem ezért szeretjük, hanem elsősorban annak szenzoros tulajdonságai, a kellemes íze, textúrája, édessége miatt. A csokihoz hasonló ízletes ételek kiváltják bizonyos ópiátok termelődését az agyban, melyeket összefoglalóan endorfinoknak nevezünk. Ha nagyon egyszerűen akarnánk fogalmazni, azt mondhatnánk, hogy az endorfinoktól jobban érezzük magunkat. 2004-ben például az angliai Bournemouth város rendőrsége csoki szeleteket osztogatott a késő este záró klubokból és bárokból kiáradó tömegnek. A cél azt volt, hogy lecsökkentsék az alkohol felerősítette erőszakot a hazafelé, vagy a legközelebbi gyorsétterembe tartó egyének között. Noha a rendőrök szaván kívül nem volt jelentős bizonyíték, hogy a kísérlet valóban működött, az ötlet nem teljesen légbőlkapott. Az endorfin az endogén és morfin szavakból tevődik össze, így jelentése testen belül keletkező morfiumszerű anyag. Az endorfinok hasonlóan is hatnak a szervezetünkre mint a morfin, nagy szerepet játszanak testünk örömre, stresszre, fájdalomra adott reakciójában. Valószínűsíthető tehát, hogy legalábbis részben, az endorfinok állhatnak a csoki iránti erős sóvárgás mögött.
A csoki drog?
A csokira általában nem szokás drogként sem tekinteni. Ennek ellenére számos olyan összetevőt is tartalmaz amelyek olyan anyagokban is megtalálhatók melyek köztudottan függőséghez vezethetnek és “drog szerű” hatást válthatnak ki a testünkben. A csokiban az anandamid nevű molekula például a kannabinoidok hatását mimikálja azáltal, hogy az agy kannabinoid receptorait aktiválja. Az anandamid szó jelentése “belső öröm”, hatása pedig a kannabinoid drogok eufórikus állapotához hasonló élmény. Egy másik csokiban megtalálható anyag a fenetil-amin, ismertebb nevén a “szerelem drog”. A fenetil-amin elősegíti a dopamin termelődést ezáltal javítja a hangulatot és az éberséget, valamint szerkezetét tekintve igen hasonló az amfetaminhoz, ezért “csokoládé amfetaminnak” is szokás hívni. Ezen kívül a csokiban van még koffein illetve több az alkoholban is megtalálható alkaloid, melyek összefüggésbe hozhatók az alkoholizmussal. A rendszeres csokoládé fogyasztók egy magasabb szintű jóllétről számolnak be csoki evéskor, egyesekben pedig a puszta gondolat is kellemes érzést kelt. Egyes elképzelések szerint a csoki a drogokhoz hasonlóan az agy jutalom rendszerére van hatással, így puszta látványa, illata kiválthat jelentős dopamin termelődést. Ez a folyamat hasonló ahhoz, ami drogfüggőkben játszódik le elvonáskor.
Kerülni kéne a csokoládét?
Szóval? Inkább kerüljük el a csokit mostantól, mert a végén még függővé válunk? Szerencsére ettől nem kell túlzottan tartani. Ugyan a fent említett anyagok valóban képesek drog szerű élményt nyújtani, mennyiségük a csokoládéban jóformán elhanyagolható. Ahhoz például, hogy a marihuána hatását mimikáljuk a csokiban lévő anandamid által, nagyjából 11 kg csokit kéne megennünk egy ültében, olyan mennyiséget, amit egy átlag magyar 3-4 év alatt eszik meg. A fenetil-amin kapcsán ugyan vannak viták, de a legvalószínűbb elképzelés szerint olyan kevés jut a gyomorba csokoládéval, hogy az a legtöbb emberben percek alatt lebomlik mielőtt bármilyen drog szerű hatást gyakorolna.
A csokoládé pozitív hatásai
A csokoládé iránti vágyódást leginkább a fent említett szempontok összetett hatása irányítja, de szélsőséges esetektől eltekintve ezektől a hatásoktól még nem leszünk függők. Fogyasztása szempontjából a kulcs pedig egész egyszerűen a mérték, valami amit érdemes gyakorolni bárminek az evéséről is legyen szó. Nagy mennyiségben a csokoládé könnyen vezethet diabéteszhez, elhízáshoz, ám helyesen használva csökkentheti a koleszterol szintet, memória romlást, a stroke és szívbetegségek kialakulásának esélyét, valamint kutatások szerint segítheti a magzati fejlődést és a sportteljesítményt is.
Javaslat
Az általános javaslat, az hogy érdemes lehet rendszeresen, kevés csokoládét fogyasztani, különösen jó minőségű fekete csokoládét, ami nagyobb kakaó tartalma miatt nagyobb mennyiségben hordoz antioxidánsokat is, mint a tejcsokoládé. A mérsékelt csoki evés persze eme pozitív következmények nélkül sem lenne nagy áldozat. Ahogy már korábban említésre került, fogyasztása csökkenti a fáradtságot, javítja a hangulatot és az örömérzetet. Mindezt viszont nem hosszú távon teszi, ezek a hatások leginkább az evést követő 30 percen belül jelentkeznek, így sajnos azt mondhatjuk, hogy a csokoládé boldogságunkra való hatása meglehetősen múlandó.
Források:
Macht, M., & Dettmer, D. (2006). Everyday mood and emotions after eating a chocolate bar or an apple. Appetite, 46(3), 332–336. https://doi.org/10.1016/j.appet.2006.01.014
Tonry, M. (2013). Crime and Justice, Volume 42: Crime and Justice in America: 1975-2025. University of Chicago Press.