A stressz, mint reakció

A legtöbben átélünk bizonyos mennyiségű stresszt. Ki többet, ki kevesebbet. Lehet, hogy a munkahelyi apró, de mindennapos és frusztráló események váltják ki, de az is lehet, hogy egy-egy váratlan, nehezen kezelhető helyzet áll mögötte. Manapság a köznyelvben leginkább úgy gondolunk a stresszre mint egy kellemetlen, szorongással teli állapotra, amit kerülni kell.
Ettől függetlenül nem minden esetben rossz, funkciója van hiszen egy természetes reakció. Persze a reakciók különbözőek lehetnek, egyénenként változik, hogy ki miként él meg egy adott veszélyforrást. Jóllehet, hogy a legtöbbünk számára egy, a magasban, semmi fölött lebegő szikla szélére kilépni rendkívül stresszes szituáció lenne, azonban biztosak lehetünk benne, hogy néhány emberben ez sem kelt jelentős félelmet. A stresszre adott válaszok tehát különbözőek és széles palettán helyezkednek el. Az egyik ilyen sokaknál megfigyelhető válasz az étkezési szokásokban jelentkezik, ez az úgynevezett stressz-evés.
Komfort evés
Talán többünk emlékezetében is élnek olyan filmrészletek, amikben egy szereplő egy doboz fagyiba igyekszik fojtani a bánatát. Ahhoz, hogy jobban megértsük a stressz evésre való hatását fontos megjegyezni egy másik, úgymond rokonfogalmat, a vigasz, avagy komfort evést. Ez többnyire megfelel a szakirodalomban szintén gyakran emlegetett érzelmi evésnek, azaz minden olyan étkezésnek amit negatív érzelmek váltanak ki, célja pedig, hogy ezeket a negatív érzéseket enyhítse. A komfort evés összefüggést mutat a magas zsír, cukor és kalóriatartalmú ételek megnövekedett fogyasztásával. A két fogalom tehát kéz a kézben jár, hiszen feltételezhetjük, hogy az aki stressz hatására eszik, az ételben remél vigaszra lelni.
Kire jellemző a stressz-evés?
Az USA-ban végzett több felmérés szerint is a populáció kb. 40%-a számít stressz-evőnek, vagyis eszik többet és egészségtelenebbet stressz hatására. A komfort evés összefüggést mutat iskolai végzettséggel és jövedelemmel(mindkettő minél alacsonyabb, annál jellemzőbb a vigasz evés), valamint, mivel negatív érzelmekben gyökeredzik, különösen gyakori lehet erősen szorongó, depressziós egyéneknél. A depresszióra egyébként is jellemző az étvágy gyakori ingadozása, így a komfort evés előfordulása.
Egy 2015-ös kutatás(Finch & Tomiyama) szerint a komfort evés nagyban függ a depresszió mértékétől. Az eljárás során nehéz életeseményekre kérdeztek rá a kísérleti személyeknél, mint pl. hosszan tartó betegség, szülők válása, hozzátartozó halála, drog problémák, vagy tanulmányi nehézségek. Azt találták, hogy a komfort evés csökkentette a nehéz életesemények okozta észlelt stresszt, ám csak azoknál az egyéneknél, akik nem számoltak be súlyos depresszív tünetekről. Azon a vizsgálati személyeknél akik viszont igen, jellemzőbb volt a komfort evés, annak ellenére, hogy az nem csökkentette az észlelt stresszt.
Nemek közti különbségek
A stressz-evés jelenségénél megfigyelhetők bizonyos nemek közti különbségek. Úgy tűnik a nőkre inkább jellemző az evésben való vigasz keresés. Egy 2006-os kutatásban Zellner és mtsai. azt vélték felfedezni, hogy több nő számol be fokozott evésről stressz alatt, mint férfi. Egy másik kutatás szerint a férfiakra viszont inkább a fokozott vörös hús fogyasztás lehet jellemző, amikor stresszesek, ám a kevés kísérleti személy miatt ezt az eredményt egyelőre kérdőjelek övezik. A folytatásban szó lesz a komort evés következményeiről és okáról.
Források:
Finch, L. E., & Tomiyama, A. J. (2015). Comfort eating, psychological stress, and depressive symptoms in young adult women. Appetite, 95, 239–244. https://doi.org/10.1016/j.appet.2015.07.017
Gibson, E. L. (2012). The psychobiology of comfort eating: Implications for neuropharmacological interventions. Behavioural Pharmacology, 23(5–6), 442–460. https://doi.org/10.1097/FBP.0b013e328357bd4e
Ouwens, M. A., van Strien, T., & van Leeuwe, J. F. J. (2009). Possible pathways between depression, emotional and external eating. A structural equation model. Appetite, 53(2), 245–248. https://doi.org/10.1016/j.appet.2009.06.001
Rutters, F., Nieuwenhuizen, A. G., Lemmens, S. G. T., Born, J. M., & Westerterp‐Plantenga, M. S. (2009). Acute Stress-related Changes in Eating in the Absence of Hunger. Obesity, 17(1), 72–77. https://doi.org/10.1038/oby.2008.493
Sproesser, G., Schupp, H. T., & Renner, B. (2014). The bright side of stress-induced eating: Eating more when stressed but less when pleased. Psychological Science, 25(1), 58–65. https://doi.org/10.1177/0956797613494849
Wallis, D. J., & Hetherington, M. M. (2009). Emotions and eating. Self-reported and experimentally induced changes in food intake under stress. Appetite, 52(2), 355–362. https://doi.org/10.1016/j.appet.2008.11.007
Zellner, D. A., Loaiza, S., Gonzalez, Z., Pita, J., Morales, J., Pecora, D., & Wolf, A. (2006). Food selection changes under stress. Physiology & Behavior, 87(4), 789–793. https://doi.org/10.1016/j.physbeh.2006.01.014
Mindig is bennem volt a vágy, hogy jobban megismerjem az emberi lélektant és ezt valamilyen segítő szakmában jóra fordítsam. Így kerültem a pszichológia tanulás hosszadalmas, de hálás útjára. Célom leginkább a táplálkozás, a mindennapi szokások és pszichológia közti kapcsolatot boncolgatni. Cikkeinknek főként az “ép testben ép lélek” gondolat szolgál alapul, én főként az utóbbi megértésére próbálok majd egy kis rálátást adni írásaimmal, mindezt elsősorban nem azzal a szándékkal, hogy tanácsot adjak, hanem hogy a nagyobb tudatosság és önismeret fontosságát hirdessem. A leírtak átgondolásának és felhasználásának lehetősége már a kedves olvasóé.
Bármilyen kérdés adódna vedd fel velünk a kapcsolatot az info [kukac] tisztanelni.hu e-mail címen vagy a FaceBook oldalunkon keresztül: TisztanElni a FaceBookon
Legyen szép napod!