Stressz és komfort evés (1. rész)

Pszichológia

A stressz, mint reakció

stressz mint egy reakció, adott szituációra
stressz

A legtöbben átélünk bizonyos mennyiségű stresszt. Ki többet, ki kevesebbet. Lehet, hogy a munkahelyi apró, de mindennapos és frusztráló események váltják ki, de az is lehet, hogy egy-egy váratlan, nehezen kezelhető helyzet áll mögötte. Manapság a köznyelvben leginkább úgy gondolunk a stresszre mint egy kellemetlen, szorongással teli állapotra, amit kerülni kell.

Ettől függetlenül nem minden esetben rossz, funkciója van hiszen egy természetes reakció. Persze a reakciók különbözőek lehetnek, egyénenként változik, hogy ki miként él meg egy adott veszélyforrást. Jóllehet, hogy a legtöbbünk számára egy, a magasban, semmi fölött lebegő szikla szélére kilépni rendkívül stresszes szituáció lenne, azonban biztosak lehetünk benne, hogy néhány emberben ez sem kelt jelentős félelmet. A stresszre adott válaszok tehát különbözőek és széles palettán helyezkednek el. Az egyik ilyen sokaknál megfigyelhető válasz az étkezési szokásokban jelentkezik, ez az úgynevezett stressz-evés.

Komfort evés

Talán többünk emlékezetében is élnek olyan filmrészletek, amikben egy szereplő egy doboz fagyiba igyekszik fojtani a bánatát. Ahhoz, hogy jobban megértsük a stressz evésre való hatását fontos megjegyezni egy másik, úgymond rokonfogalmat, a vigasz, avagy komfort evést. Ez többnyire megfelel a szakirodalomban szintén gyakran emlegetett érzelmi evésnek, azaz minden olyan étkezésnek amit negatív érzelmek váltanak ki, célja pedig, hogy ezeket a negatív érzéseket enyhítse. A komfort evés összefüggést mutat a magas zsír, cukor és kalóriatartalmú ételek megnövekedett fogyasztásával. A két fogalom tehát kéz a kézben jár, hiszen feltételezhetjük, hogy az aki stressz hatására eszik, az ételben remél vigaszra lelni.

Kire jellemző a stressz-evés?

Az USA-ban végzett több felmérés szerint is a populáció kb. 40%-a számít stressz-evőnek, vagyis eszik többet és egészségtelenebbet stressz hatására. A komfort evés összefüggést mutat iskolai végzettséggel és jövedelemmel(mindkettő minél alacsonyabb, annál jellemzőbb a vigasz evés), valamint, mivel negatív érzelmekben gyökeredzik, különösen gyakori lehet erősen szorongó, depressziós egyéneknél. A depresszióra egyébként is jellemző az étvágy gyakori ingadozása, így a komfort evés előfordulása.

Egy 2015-ös kutatás(Finch & Tomiyama) szerint a komfort evés nagyban függ a depresszió mértékétől. Az eljárás során nehéz életeseményekre kérdeztek rá a kísérleti személyeknél, mint pl. hosszan tartó betegség, szülők válása, hozzátartozó halála, drog problémák, vagy tanulmányi nehézségek. Azt találták, hogy a komfort evés csökkentette a nehéz életesemények okozta észlelt stresszt, ám csak azoknál az egyéneknél, akik nem számoltak be súlyos depresszív tünetekről. Azon a vizsgálati személyeknél akik viszont igen, jellemzőbb volt a komfort evés, annak ellenére, hogy az nem csökkentette az észlelt stresszt.

Nemek közti különbségek

A stressz-evés jelenségénél megfigyelhetők bizonyos nemek közti különbségek. Úgy tűnik a nőkre inkább jellemző az evésben való vigasz keresés. Egy 2006-os kutatásban Zellner és mtsai. azt vélték felfedezni, hogy több nő számol be fokozott evésről stressz alatt, mint férfi. Egy másik kutatás szerint a férfiakra viszont inkább a fokozott vörös hús fogyasztás lehet jellemző, amikor stresszesek, ám a kevés kísérleti személy miatt ezt az eredményt egyelőre kérdőjelek övezik. A folytatásban szó lesz a komort evés következményeiről és okáról.  

Források:

Finch, L. E., & Tomiyama, A. J. (2015). Comfort eating, psychological stress, and depressive symptoms in young adult women. Appetite, 95, 239–244. https://doi.org/10.1016/j.appet.2015.07.017

Gibson, E. L. (2012). The psychobiology of comfort eating: Implications for neuropharmacological interventions. Behavioural Pharmacology, 23(5–6), 442–460. https://doi.org/10.1097/FBP.0b013e328357bd4e

Ouwens, M. A., van Strien, T., & van Leeuwe, J. F. J. (2009). Possible pathways between depression, emotional and external eating. A structural equation model. Appetite, 53(2), 245–248. https://doi.org/10.1016/j.appet.2009.06.001

Rutters, F., Nieuwenhuizen, A. G., Lemmens, S. G. T., Born, J. M., & Westerterp‐Plantenga, M. S. (2009). Acute Stress-related Changes in Eating in the Absence of Hunger. Obesity, 17(1), 72–77. https://doi.org/10.1038/oby.2008.493

Sproesser, G., Schupp, H. T., & Renner, B. (2014). The bright side of stress-induced eating: Eating more when stressed but less when pleased. Psychological Science, 25(1), 58–65. https://doi.org/10.1177/0956797613494849

Wallis, D. J., & Hetherington, M. M. (2009). Emotions and eating. Self-reported and experimentally induced changes in food intake under stress. Appetite, 52(2), 355–362. https://doi.org/10.1016/j.appet.2008.11.007

Zellner, D. A., Loaiza, S., Gonzalez, Z., Pita, J., Morales, J., Pecora, D., & Wolf, A. (2006). Food selection changes under stress. Physiology & Behavior, 87(4), 789–793. https://doi.org/10.1016/j.physbeh.2006.01.014