A méhlepény anatómiája
Az érett placenta lapos, diszkosz alakú szerv, mely együtt növekszik a méhben a babával. Születéskor a placenta súlya eléri a 400-500 grammot, átmérője általában 16-20 cm, vastagsága pedig 2-4 cm. Érdekesség, hogy egy érett magzat hat-hétszer súlyosabb, mint a méhlepény. A baba megszületését követően általában 5-35 percen belül világra jön a lepény is. A szülész ellenőrzi, hogy hiánytalanul távozott-e a placenta a méhüregből és amennyiben szükséges, eltávolítja a bennmaradt lepényszöveteket. Ez azért fontos, mert ezzel csökken a későbbi rendellenes vérzés és fertőzés kialakulásának kockázata.A placenta felépítése
A placenta felépítése
A placentának két fő része van. Az egyik az anyai placenta, mely a beágyazódást követően az átalakult anyai méhnyálkahártyából fejlődik ki. A másik pedig a magzati placenta, ami a megtermékenyített petesejt külső burkából alakul ki. A lepény az anya méhéhez úgynevezett korionbolyhokkal tapad. Rendkívül érdekes, hogy ezek a bolyhok olyan sűrű boholyhálózatot képeznek, hogy teljes felszínük elérheti akár a 15 négyzetmétert! A könnyebb megértés kedvéért ezt úgy kell elképzelni, hogy a méh belső felszínéhez tapad a placenta anyai része, aminek a másik oldala a magzati placenta (ami a baba felé néz), és ebből indul ki a köldökzsinór, aminek a másik végén fejlődik a magzat.
A korionbolyhokból szükség esetén genetikai vizsgálatra minta vehető, ugyanis a placenta a magzattal azonos géneket hordoz. Ennek köszönhetően a kezdetekben még nem feltétlenül kell a babát különböző vizsgálatoknak kitenni ahhoz, hogy fény derüljön egyes genetikai betegségekre. A korionboholy mintavétel általában a 10-12. héten történik, vagy a méhnyakon keresztül, vagy a hasfalon keresztül. A vizsgálat tartalmazza a magzat kromoszómaösszetételének meghatározását, enzimek vizsgálatát, és DNS-szintű magzati diagnosztikát. Az első trimeszterben az eljárást követően a vetélés esélye kb. 3-4%-ra tehető, tehát igen csekély a kockázat. Habár minimális is, de van kockázat, mint a legtöbb hasonló vizsgálatnál. Tehát az elvégeztetése egyénileg mérlegelendő, amennyiben a szakorvos javasolja a genetika vizsgálatot.
A placenta feladata
A méhlepény egyik fontos feladata kapcsolatot létesíteni az anya és a baba keringése között, hogy az anyai vérből oxigént és tápanyagokat juttasson a magzatba a köldökzsinóron keresztül. Illetve, hogy a magzat bomlástermékeit, a salakanyagot és a széndioxidot visszajuttassa az anyai vérkeringésbe.
További feladata még a hormontermelés. A méhlepény hormonjai előkészítik a méhet a szülésre és gátolják a peteérést, ezért marad el a kismamák menzesze a várandósság alatt. Ilyen placenta által termelt terhességi hormon például a hCG (humán choriális gonadotropin). Ez a hormon a vizeletben is megjelenik, és ezt mutatja ki a terhességi gyorsteszt várandósság esetén. Ennek a hormonszintnek a nyomon követése az első 20 hétben rendkívül fontos, mert segíthet a terhesség, vagy ikerterhesség beigazolásában, esetleg fenyegető vetélés, elhalt terhesség, méhen kívüli terhesség megállapításában. Viszonylag magas lehet a koncentrációja anyai-, vagy magzati daganatok esetén, illetve Down-szindróma fennállásakor.
A tápanyagok mellett a placenta anyai eredetű immunsejteket is juttat a babába, ez nagyban hozzájárul a magzati immunrendszer fejlődéséhez. Ezek az ellenanyagok segítik a bakteriális-, és vírusfertőzések kivédését.
A baba számára hasznos dolgokon kívül átjuthat a placentán rengeteg káros anyag is. Éppen emiatt a kismamáknak rendkívül fontos a jó minőségű alapanyagokra épülő egészséges táplálkozás (lásd dietetikusaink tanácsait), és kerülendők a káros szenvedélyek, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat, koffein túlzott bevitele.
Mindemellett a terhesség alatt ellenjavallt gyógyszerek is átjutnak a placentán és ezzel károsíthatják a magzatot. Mivel ezek a gyógyszerek mellékhatásként árthatnak a baba egészségének, elengedhetetlen konzultálni orvossal, gyógyszerésszel a gyógyszerhasználat előtt. Illetve a kismamák mindig figyelmesen olvassák el a gyógyszerhez tartozó betegtájékoztatót, ami a legtöbb gyógyszernél már interneten is elérhető!
A placenta tehát szerepet játszik a gázcserében, a táplálásban, a kiválasztásban, a hormontermelésben, és közvetetten az immunrendszer fejlődésében is.
A lepény élettartama
Akárcsak a terhesség, a placenta is 40 hétre, 9 hónapra, 10 holdhónapra, és 280 napra van tervezve. A megtermékenyített petesejt beágyazódása után kezdődik meg a méhlepény fejlődése, és a 16. terhességi hétre fejeződik be a szerkezetének kialakulása. A teljes fejlődése pedig a 28. hétig tart. Ideális esetben a lepény 40 hétig hibátlanul működik, de élettaninak számít az is, ha a 36. héttől apró elöregedési jelek figyelhetők meg, amik még nem veszélyeztetik a magzatot.
Sajnos előfordulhatnak olyan esetek, amikor a méhlepény idő előtt elöregszik és ilyenkor akár már a 36. terhességi hét előtt, vagy súlyosabb formában jelenhetnek meg az elöregedési jelek pl.: meszesedés, infarktusképződés, degeneratív elváltozások. A lepény elöregedéséhez, meszesedéséhez nagymértékben hozzájárul a dohányzás, mert a placenta anyai felszínén apró fehér meszesedések rakódhatnak le, amik akadályozzák a gázcserét, vérellátást. Minél jobban károsodik a placenta, annál kevesebb oxigén és tápanyag jut el a babához. Pontosan ezért erősen ajánlott a kismamáknak kerülni a dohányzást a várandósság teljes ideje alatt!
Források
Roberts, V., Myatt, L. (2019). Placental development and physiology. Retrieved from https://www.uptodate.com/contents/placental-development-and-physiology?search=placenta&source=search_result&selectedTitle=2~150&usage_type=default&display_rank=2
Papp, Z. (2017). A szülészet-nőgyógyászat tankönyve. Budapest: Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió