Rohanó élet

A rohanás, a tolongás, az állandó agitálás a modern élet megszokott eleme sokunk számára, olyannyira, hogy külön szót találtunk ki azon erőfeszítéseinkre, hogy több igényt párhuzamosan elégítsünk ki. Ez a multitasking, avagy egyszerre több feladat elvégzése, figyelmünk megosztása.

Talán régen – még a digitális eszközök világa előtt – a rendületlen és osztatlan figyelem volt az elvárt, ma már aligha mondhatja el magáról bárki, hogy sosem csinál több dolgot egyszerre. Gondoljon csak bele mennyi mindent csinál akár most. Lehet, hogy éppen TV-t néz, podcast-ot hallgat, vagy egy email-re válaszol és közben még ezt is olvassa. De vajon tényleg tudunk egyszerre több dolgot csinálni, vagy az egész csak illúzió?

A multitasking eredete

A multitasking szót eredetileg számítógépekre használták, amik ügye egyszerre képesek több folyamat véghezvitelére. Mai jelentését csak később nyerte el,  kiváltképp a 90-es években volt “divatos”, álláskeresők jelölték meg önéletrajzukban mint készséget, fejlesztésére pedig gyakorlatokat és tréningeket hirdettek. Hírtelen a cégvezetők jelentős része is arra a következtetésre jutott, hogy ha az alkalmazott több feladaton dolgozik, akkor az nagyobb produktivitást is eredményez.

Ha szeretjük, ha nem, a figyelmünk sokszor megosztott és ez bizonyos környezetekben – mint például a munkahely – el is várt. De ha tényleg jó a multitasking és valóban képesek vagyunk több dologra figyelni egyszerre, akkor miért életveszélyes és illegális vezetés közben telefonálni?

A multitasking csupán illúzió

Először is azt érdemes tisztázni, hogy multistasking alatt nem szabad több feladat szimultán elvégezésére gondolni, az agyunk ugyanis erre nem képes. Ehelyett elképesztően gyorsan váltjuk figyelmünket egyik feladatról a másikra, olyan sebességgel, hogy az számunkra alig érzékelhető. Ebből a működésből adódik a multitasking illúziója. Olyan rövid idő alatt ugrunk egyik dologról a másikra, hogy úgy érezzük több mindenen dolgozunk egy pillanatban, de valójában a figyelmünk mindig csak egy feladatra fókuszál, majd vált, fókuszál és ismét vált.

Noha a váltás gyors, mégis időbe kerül míg az agy meghatározza melyik feladatot kell elvégezni. Egyes kutatók ezt nevezik válasz szelekció ‘üvegnyakának’, ami akkor mutatkozik meg mikor az agy több ingerre kell “egyszerre” válaszoljon. Általánosan elfogadott, hogy az agyban van egy ún. ‘központi végrehajtó rendszer’, ami ütemezi a feladatok végrehajtását azok prioritása szerint.

Vezetés és telefonálás

Persze eszünkbe juthatnak olyan helyzetek, amikor tényleg sikeresen csinálunk két dolgot egyszerre, például nem okoz gondot, hogy sétáljunk és közben rágózzunk. Ez a cselekvés komplexitása miatt van. Az olyan rendkívül egyszerű és alapvető cselekvéseknél, mint a sétálás ez a működés valóban lehetséges, hiszen a járás nem igényel kognitív erőfeszítést, de a legtöbb esetben szükség van a feladatok közti váltásra.

Ez részben annak köszönhető, hogy a különböző feladatok az agy ugyanazon részének használatáért versenyezhetnek. Ezért nem tudunk megírni egy email-t miközben telefonálunk valakivel, hiszen a két feladat közt interferencia lép fel. Ugyanért rizikós vezetés közben telefonálni, mert a figyelmünk – ha csak nagyon rövid szegmensekre is – kizárólag a beszélgetésre fog irányulni és nem a forgalomra. Éppen ezért téves az a hit is, hogy ha kihangosítva telefonálunk – vagy bármilyen módon ami szabadon hagyja a kezünket – a veszély megszűnik.  

multitasking

Érdemes alkalmazni?

Noha a multitasking a fenti példához képest többnyire elég veszélytelen, alkalmazni így sem érdemes.  Ma már számos kutatás állítja, hogy a multitasking egyszerűen nem hatékony és hogy a dolgozók effektívebbek ha csak egy feladat van rájuk bízva. Jonathan B. Spira – a Pennsylvaniai Egyetem kutatója – 2007-es becslése szerint az USA gazdasága évi 650 milliárd dollártól esik el extrém multitasking miatt.

A feladatok közti ugrálás egyszerűen időt és kognitív erőfeszítést igényel, hosszú távon több hibához vezet és közel sem olyan hatékony mintha egy feladatra koncentrálnánk. Jóllehet sok esetben ma is a fókusz, az osztatlan figyelem lenne kifizetődőbb, a multitasking egyre nagyobb szerepet kap az élet több területén, annál is inkább mert minden nap önként alkalmazzuk. Azt pedig, hogy ennek milyen hatása lesz ránk hosszú távon még kérdőjelek övezik.

Források:

The Myth of Multitasking. The New Atlantis, (20), 105–110. Elérés forrás JSTOR.   

Szólj hozzá Facebookal
Bármilyen kérdésed van keress minket bátran és 24 órán belül válaszolunk neked!

Pin It on Pinterest