Veleszületett képesség
Az IQ tesztelés Darwin unokatestvérével, Francis Galtonnal kezdődött. Darwin szerint bármely faj bármely tagjai között van eltérés és ez az eltérés örökletes. Galton eme alapokból kiindulva állította, hogy az emberi képességek – így a mentális képesség is – generációról generációra szállnak. Bizonyításképp rangos pozíciókat elfoglaló férfiakat vizsgált és hasonlóan eminens leszármazottakat keresett a családjukban. Vizsgálatában 977 kiemelkedő férfi 415 hasonlóan teljesítő rokonnal rendelkezett. Érvelése ellenállásba ütközött, megindult a témában az örökzöld, környezet vagy öröklődés vita. Galton erre biológiai fiúgyermekeket hasonlított össze örökbefogadottakkal és azt tapasztalta, hogy utóbbiak a hasonló nevelés ellenére is rosszabul teljesítettek.
Galton tesztet is kifejleszetett a mentális képesség mérésére, de az hamar hitelét vesztette. Bizonyítéka igen gyenge volt, emellett írásaiban egy erősen előítéletes gondolkodás jelent meg, melyben Galton azon meggyőződésének is hangott adott, hogy a nők mentális képességben alsóbbrendűek a férfiakkal szemben. Később, az 1890-es években Galton egyik követője, James Cattel is léterhozott mentális teszteket, melyek sok mindent mértek, de intelligenciát aligha. Cattel teszjei abban a tudományos miliőben születtek, ami inkább azt mérte, amit pontosan tudott mérni(pl. reakcióidő), nem azt amit akart mérni.
Az első IQ teszt
Az első valódi IQ teszt Alfred Binet nevéhez fűződik, akit a francia kormány kért meg 1904-ben a rosszabb képességű diákok kiszűrésére. A kötelező oktatás megjelenésével a Binet teszt egyértelműen a gyengén teljesítő gyerekek, a korban használatos kifejezés szerint ‘gyengeelméjüek’ kiválogatására készült. Binet nem fogalkozott túl sokat az intelligencia definiálásával, de Galton-nal ellentétben nem gondolta, hogy az egy adott, belső képesség. Simon-nal olyan tesztet hoztak létre, ami meglehetősen praktikus képességeket, memórát, problémamegoldást, alkalmazkodást tesztelt. Binet ezt „józan ész”-nek hívta.
A teszt elve az volt, hogy csupán néhány 4 éves, de közel minden 8 éves képes kell legyen megoldani egy 6 évesnek szánt feladatot. Néhány gyerek nehezebb feladatokat is meg tudott oldani, mint amit a koruk indikált volna. Így született meg a ‘mentális kor’ fogalma, ami a gyerek teljesítményének megfelelő korát jelenti. Megfigyelése szerint a visszamaradott gyerek is képes a normál szinten teljesíteni, csak egy késöbbi korban. A Binet-Simon skála meghatározta az azt követő valamennyi IQ tesztet, annak ellenére, hogy Binet maga is bizonytalan volt az eredményeket illetően. Állította, hogy teszt nem mért, csupán rangsorolt.
IQ tesztek az USA-ban
Más helyeken a teszt viszont hatalmas népszerűségnek örvendett, a többség elfogadta az intelligencia hiteles mérőeszközeként. Az IQ tesztek evolúciója az USA-ban folytatódott. Goddard lefordította a Binet tesztet, ami elterjedt az amerikai iskolákban is, ám az áttörést az akkor a Stanford-i egyetemen tanító Lewis Terman reviziója vátotta ki, aki kibővítette és az amerikai lakosságra adaptálta a tesztet. Ez lett a Stanford-Binet Intelligencia Skála, ami sokadik reviziója után is, a mai napig az egyik legismertebb és leghasználtabb IQ teszt.
Terman ekkortájt váltotta le a ‘mentális kor’ fogalmát az ‘intelligence qoutent’-re(IQ, avagy intelligencia hányados), amit a német Willliam Stern használt először. Az IQ a mentális kor és kronológiai kor hányadosa szorozva százzal. Így egy 10 éves gyerek 13-as mentális korral 130-as IQ-val rendelkezik. Mondani se kell, a módszer leginkább gyerekekre alkalmazható. A Stanford-Binet egy fajta ‘benchmark’-ként szolgált az összes további IQ teszt számára, vagyis az alapján vált valami jó IQ teszté, ha ugyanazt mérte mint a Stanford-Binet.
Napjainkban
A Stanford-Binet mellett ma talán legismertebb, leggyakorabban előforduló IQ teszt az 1955-ben megjelenő WAIS(Wechsler Adult Intelligence Scale), aminek, később gyerek változata is készült, valamint több revizión esett át. A WAIS nem a kort hasonlítja össze a mentális korral, hanem a személy pontszámát a többi, azonos koru tesztalany pontszámával. Az átalgos IQ pont 100, az emberek 2/3-a tartozik a normál tartományba, 85 és 115 közé. Magyar változata a MAWI, a Magyar Wechsler Intelligenciateszt.
Források:
Mackintosh, N., & Mackintosh, N. J. (2011). IQ and Human Intelligence. OUP Oxford.
White, S. H. (2000). Conceptual foundations of IQ testing. https://doi.org/10.1037/1076-8971.6.1.33