Kókuszolaj, avagy Superman is kókuszolajjal süt?
Az elmúlt években a kókuszolaj roppant nagy népszerűségre tett szert, gyakran emlegették szuper élelmiszerként, rengetegen szajkózták áldásos hatását, később azonban előkerültek olyan teóriák és felvetések, amely szerint mégsem annyira előnyös a fogyasztása.
Miért is gondolják szuper élelmiszernek?
Különböző tanulmányok alapján a rendszeres és megfelelő mennyiségben történő fogyasztása előnyös lehet a szervezetünknek és egészségünknek. Összefüggésbe hozták a fogyással – igen, zsírral fogyni, érdekes felvetés – óvja szívünk egészségét, és segíti a megfelelő agyi működést. A kókuszolajban úgynevezett telített zsírsavak találhatóak, melyek különlegesnek bizonyulnak a többi növényi eredetű olaj zsírsav összetételével szemben, ezzel elősegítve a zsírégetést és energiát biztosítva a szervezetünk és agyunk számára. Legutolsó sorban pedig, növelik a HDL koleszterin szintet, ami a tudomány jelen állása szerint a „jó” koleszterinnek számít, megakadályozva a szívbetegségek rizikójának növekedését.
A zsírok és olajok különböző „hosszúságokba” vannak kategorizálva, általában hosszú láncú zsírsavakat (LCT) tartalmaznak. A kókuszolaj ez alól kivétel, amely 80%-ban MCT-t azaz, közepes láncú zsírsavakat tartalmaz.
Mire is jó az MCT?
A közepes hosszúságú zsírsavakat, a klinikumban előszeretettel használják, olyan betegeken, akik valamilyen krónikus vagy akut betegség következtében felszívódási zavarral küzdenek, például, akut vagy krónikus pancreatitis, májcirrhosis, chron betegség, colitis ulcerosa, – ugyanis csökkent lipáz enzim és epesav aktivitás mellett is jól felszívódik, és közvetlen a májba kerül – a szervezet az MCT-re gyorsan hasznosuló energia forrásként tekint, amiket keton testekké alakít át. Ezek a keton testek a glükóz mellett ugyanúgy energiát szolgáltatnak az agynak. Több kutatás is irányult arra, hogy a keton testek hatásosak az epilepszia és Alzheimer kór megelőzésében, a rohamok kialakulásának a csökkentésében.
Továbbá az MCT segít a zsírégetésben, és több kalóriát éget el a szervezetünk összehasonlítva az LCT-del. Azonban ez további kutatásokra és megerősítésekre szorul, ugyanis ez kimondottan az MCT zsírsavakra vonatkozik, nem magára a kókuszolajra. Érdemes azt is számításba venni, hogy az emelt zsírfogyasztás nem feltétlenül a fogyást szolgálja, 1 kanálnyi kókuszolaj körülbelül 120 kalóriát tartalmaz, érdemes tehát mérlegelni.
Azonban…
A legvitatottabb kérdés a kókuszolajjal kapcsolatban, a magas telített zsírsav tartalma. A kókuszolaj 80%-a telített zsírsav. Miért is baj ez? Magas telített zsírsav bevitel esetén növekedik a vérben az összes koleszterin mennyiség és az LDL koleszterin arány, – a „rossz” koleszterin -, így növelve a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. A kókuszolajat előszeretettel használják bő olajban való sütéshez, mivel elég magas a füstpontja, azonban minél magasabb a füstpontja egy olajnak, annál több rákkeltő komponens keletkezhet a sütés során és a telített zsírsav átalakul transz zsírsavvá (TFA). A transz zsírsavak összefüggésbe hozhatók a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, növelik a triglicerid és az LDL koleszterin szint mennyiséget a véráramban, csökkentik a HDL koleszterin szintet, és gyulladásokat indukálnak.
Mérlegelve…
Érdemes, alkalomról-alkalomra fogyasztani kókuszolajat vagy beépíteni az étkezésünkbe, ugyanis az íze egy teljesen új szintre emelheti a készülő ételt. De, mint alapszabály itt sem szabad túlzásba vinni a fogyasztását, mindenképpen figyeljünk oda a megfelelő mennyiségre és konyhatechnológiára.
Források:
https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2015/12/Taplalkozasi_Akademia_2016_09_Zsirsavak_160929.pdf
health.gov/dietaryguidelines/2015/guidelines/appendix-7/
ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5745680/
fdc.nal.usda.gov/fdc-app.html#/food-details/343868/nutrients
ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4892314/
meltorganic.com/wp-content/uploads/2011/06/Medium-chain-fatty-acids-Functional-lipids-for-the-prevention-and-treatment-of-the-metabolic-syndrome.pdf
ahajournals.org/doi/full/10.1161/CIR.0000000000000510
ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29974400
ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/30395784