Stressz és komfort evés (3. rész)

Pszichológia

Az előző rész itt olvasható.

Komfort evés és a HPA tengely

Az előző részben már volt szó néhány komfort evést magyarázó elméletről. Meg kell említeni még egy témába vágó kutatási irányt, mely arról árulkodik, hogy a komfort evés csökkenti a hipotalamusz – hipofízis – mellékvese tengely (HPA axis) aktivációját stresszes helyzetekben. A HPA tengely egy hormonális rendszer, ami a stressz válasz kialakulásában játszik fontos szerepet, stressz hatására aktiválódik. Úgy tűnik a komfort étel ezt az aktivációt tompítja. A HPA csökkent aktivációja és a túlsúly együtt járást mutat. Fontos megjegyezni, hogy a HPA-ról szóló eredmények többnyire rágcsálókon végzett kísérletekből származnak. Itt térünk rá egy fontos kérdéskörre, amit az előző két rész nem tárgyal. Teljesen jogos az érvelés, hogy egy állat számára sokkal adaptívabb energia gazdag táplálék fogyasztása fenyegető helyzetben. Ha nem érzi magát biztonságban, vagy az evésre adott idő korlátozott, azt az ételt választja, ami inkább segíti a túlélésben. Ez párhuzamot mutat az embereknél tapasztalt megnövekedett zsír és cukor bevitellel.

Stressz és alultáplálkozás

Az eddigiek után talán meglepő lehet, de nem mindenki eszik  többet stressz hatására.  A legtöbb kutatás beszámol egyénekről, akik negatív érzelmekre csökkent energia bevitellel reagálnak. Stresszes helyzetben a csökkent étel fogyasztás szintén teljesen természetes jelenség, hiszen testünkben kevesebb vér jut az emésztő rendszerbe és több a védekezésért felelős szervekbe. Wallis és Hetherington (2009) vizsgálatában a kísérleti személyek több mint 60 %-a evett kevesebbet specifikus stresszor hatására. Stone és Brownell 1994-es kutatásában a vizsgálati személyek nagyobb valószínűséggel ettek kevesebbet, mint többet stressz mellett, valamint a növekvő stressz valószínűbbé tette a csökkent étvágyat, de a komfort evést nem. Oliver és Wardle 99′-ben közel egyenlő arányban találtak alul- és túlfogyasztókat. Ezek alapján arra következtethetünk, hogy a lényeg a stressz mértékében, illetve észlelésében rejlik. A HPA tengely aktivációját vizsgáló állatkísérletek meglehetősen erős stressz forrásokkal dolgoznak az ember kísérletekben alkalmazottakhoz mérten, amik lehet nem elég súlyosak az étvágy elnyomásához.

Kiegészítő evési szokások?

Wallis és Hetherington kutatásában az érzelmi evők (komfort evésre hajlamosak) nagyobb valószínűséggel számoltak be túlfogyasztásról, míg a nem-érzelmi evőknél (komfort evésre nem hajlamosak) inkább az alultáplálkozás volt a jellemző. Azokat akik hajlamosabbak kevesebbet enni stressz hatására sokan csak ‘szerencsésnek’ tartanak. Egy elképzelés szerint viszont, aki stresszre egy bizonyos evési választ mutat, egy másik helyzetben egy ellentétes, kiegészítő szokással reagálhat. Így a komfort evésre hajlamos egyén pozitív szituációban lehet, hogy kevesebbet eszik, és fordítva.  

Pozitív és negatív élmények

Ebből látszik, hogy az étkezési válaszokat nem kizárólag a stressz, hanem pozitív élmények függvényében is érdemes vizsgálni, valamint talán részben ez okolható, hogy sok kutatás nem talált ok-okozati  összefüggést a komfort evés és a túlsúly között. Sproesser és mtsai.(Sproesser, Schupp, & Renner, 2014) abból a feltételezésből indultak ki, hogy pozitív szociális élmények is befolyásolják az étkezési szokásokat. Kutatásukban a résztvevőket a társas kirekesztés és a társas befogadás állapotába helyezték. Ezt ízlelés tesztnek álcázott fagyi evés követte. Miután a szociálisan kirekesztett sorsra jutottak, a hiperfágiára hajlamos egyének jóval több fagyit ettek, mint a hipofágiára hajlamosak (kevesebbet esznek stressz hatására). Társas befogadás után az eredmények viszont megfordultak. A hiperfágiára hajlamosak szignifikánsan kevesebbet ettek, mint a hipofágiára hajlamosak. Az utolsó részben a komfort evés hatékonyságáról lesz szó.

Források:

Parker, G., Parker, I., & Brotchie, H. (2006). Mood state effects of chocolate. Journal of Affective Disorders, 92(2), 149–159. https://doi.org/10.1016/j.jad.2006.02.007

Rutters, F., Nieuwenhuizen, A. G., Lemmens, S. G. T., Born, J. M., & Westerterp‐Plantenga, M. S. (2009). Acute Stress-related Changes in Eating in the Absence of Hunger. Obesity, 17(1), 72–77. https://doi.org/10.1038/oby.2008.493

Sproesser, G., Schupp, H. T., & Renner, B. (2014). The bright side of stress-induced eating: Eating more when stressed but less when pleased. Psychological Science, 25(1), 58–65. https://doi.org/10.1177/0956797613494849

Stephens, M. A. C., & Wand, G. (2012). Stress and the HPA Axis. Alcohol Research : Current Reviews, 34(4), 468–483.

Stone, A. A., & Brownell, K. D. (1994). The stress-eating paradox: Multiple daily measurements in adult males and females. Psychology & Health, 9(6), 425–436. https://doi.org/10.1080/08870449408407469

Wallis, D. J., & Hetherington, M. M. (2009). Emotions and eating. Self-reported and experimentally induced changes in food intake under stress. Appetite, 52(2), 355–362. https://doi.org/10.1016/j.appet.2008.11.007