Ez előző rész itt olvasható.

A stressz közvetett hatása

A stressz nem csupán közvetlenül hat az egészségünkre, például az étkezési szokásainkon keresztül közvetetten is nyomot hagy, érrendszeri megbetegedésekhez, túlsúlyhoz vezethet. Mikor még az elhízás meglehetősen ritkának számított, az egyik igen népszerű elképzelés szerint a háttérben a szorongás csökkentésére hivatott hiperfágia(fokozott étvágy) lapult. Ahogy az elhízás globális jelenséggé vált egyre nagyobb érdeklődés övezi a potenciális kiváltó tényezőket. Ezek közül nem elképzelhetetlen, hogy az egyik felelős a stressz okozta komfort evés. Az elhízás alapvetően az energia háztartás szabályozásának krónikus hibája, mely során a bevitt energia hosszantartóan meghaladja a szükséges energia mennyiségét. A stressz ebben játszhat szerepet azáltal, hogy hatással van az étel preferenciánkra és étkezéseink gyakoriságára.

Komfort étel

Talán nem is gondolkodnánk annyit a komfort evés sajátosságain, ha stresszes helyzetekben csak és kizárólag egészséges ételekbe menekülnénk. Sajnos a valóságban ennek legtöbbször az ellenkezője történik. Ahogy már korábban említésre került, az érzelmi evésre hajlamos egyének több telített zsír, cukor és kalóriatartalmú ételt fogyasztanak stressz során, olyat amit egyébként sokszor tiltottnak címkéznek. A legnépszerűbb választás stresszes helyzetben a csoki, a komfort étel archetípusa.

Gyors kaja, mint komfort étel

Egyes megfigyelések szerint negatív hangulati állapotokban előnyben részesítjük a gyors kaját, a köztudatban károsnak vélt ételeket, míg pozitív hangulatban az egészséges táplálékot preferáljuk. Ahhoz pedig hogy a stressz evéshez vezessen az éhség nem kötelező, feltételezhető, hogy az éhség teljes hiányában is kiváltódik a túlzott kalória bevitel. Meg kell jegyezni azonban, hogy létezik ellenpélda, ami kérdésekre adhat okot. Egy kutatásban stressz-evésre hajlamos egyéneknek stresszes szituációban ajánlottak fel egészséges és egészségtelen nasikat. A vizsgálati személyek egyenlő mértékben fogyasztottak a két kupacból.

Stressz-evés és túlsúly

Több rágcsálókon végzett kutatás hozta összefüggésbe a komfort evést viszcerális zsír felhalmozódásával, ami embereknél krónikus esetben érrendszeri betegségekkel, valamint 2-es típusú diabétesszel társul. Az eredmények azonban a komfort evés és az elhízás kapcsolatáról meglepő módon nem egyértelműek. Finch és mtsai. szerint a testtömeg index(BMI) nem feltétlenül mutat összefüggést a komfort evés mértékével. Wallis és Hetherington(2009) szintén nem találtak szignifikáns összefüggést a BMI és stressz-evés között. Ganley szerint az érzelmi evés jellemzőbb elhízott, vagy túlsúlyos egyénekre, de nem világos, hogy az elhízásuk mögött a komfort evés áll.

Komfort evés elméletek

Timmerman és Acton szerint az alapvető szükségletek nem elégülnek ki komfort evést megelőzően. Vélekedésük szerint mikor egy-egy helyzetet stresszesnek élünk meg, különböző forrásokból merítünk segítséget. Ilyen forrás lehet például az önbecsülésünk, vagy mások támogatása. Amikor viszont ezek hosszasan nincsenek jelen és a források hiánya áll fent, az evés töltheti be a keletkezett űrt.  Egy másik megközelítés, a menekülés elmélet(escape theory) szerint az evés menekülési kísérlet önmagunktól, a tudatosságtól. A stressz azáltal, hogy fenyegeti az önbecsülésünket, egónkat, önmagunkról alkotott képünket, menekülést, kognitív átirányítódást válthat ki, így elkerülhetjük az önképünket fenyegető gondolatokat, hiszen figyelmünket az evés köti le.

Visszafogott evés

Egyes kutatások arról árulkodnak, hogy azok akik stressz miatt többet esznek gyakran úgynevezett visszafogott evők. Ez alatt azt kell érteni, hogy például diétáznak, fogyókúráznak vagy bármilyen módon figyelnek arra, hogy miből mennyit esznek a mindennapokban. Egyesek amellett érvelnek, hogy ez a visszafogottság komoly kognitív erőforrásokat igényel és stresszes helyzetben nem marad kapacitás erre a gátlásra, az eredmény pedig a fék nélküli evés.

Gátlástalan evés

Az elhízottak között úgy tűnik valóban több visszafogott evő van, de mielőtt bármilyen konzekvenciára jutnánk, fontos megjegyezni, hogy sok sikeres diétázó is ebbe a csoportba tartozik. Az eredmények igen eltérőek a visszafogott evéssel kapcsolatban, ezért nem mondhatjuk, hogy megbízható prediktora lenne az evési szokásoknak stresszes szituációban.  Westenhoefer és mtsai. arra mutattak rá, hogy a túlzott evés azokra lehet jellemző, akik visszafogott és gátlástalan evők is egyszerre. Ezek az egyének könnyen elveszítik a kontrollt, mert táplálkozási szokásaik minden, vagy semmi alapon nyugszanak.  

Források:

Gibson, E. L. (2012). The psychobiology of comfort eating: Implications for neuropharmacological interventions. Behavioural Pharmacology, 23(5–6), 442–460. https://doi.org/10.1097/FBP.0b013e328357bd4e

Parker, G., Parker, I., & Brotchie, H. (2006). Mood state effects of chocolate. Journal of Affective Disorders, 92(2), 149–159. https://doi.org/10.1016/j.jad.2006.02.007

Wallis, D. J., & Hetherington, M. M. (2009). Emotions and eating. Self-reported and experimentally induced changes in food intake under stress. Appetite, 52(2), 355–362. https://doi.org/10.1016/j.appet.2008.11.007

Zellner, D. A., Loaiza, S., Gonzalez, Z., Pita, J., Morales, J., Pecora, D., & Wolf, A. (2006). Food selection changes under stress. Physiology & Behavior, 87(4), 789–793. https://doi.org/10.1016/j.physbeh.2006.01.014

Szólj hozzá Facebookal
Bármilyen kérdésed van keress minket bátran és 24 órán belül válaszolunk neked!

Pin It on Pinterest