Az előző rész itt olvasható.

“Nyisd ki a boldogságot”

2009-ben a Coca Cola kampány szlogenje az ‘Open Happiness'(Nyisd ki a boldogságot) volt, valamikor a 90-es évek elején a Mars csokit pedig úgy reklámozták, hogy “Mindenhol, mindenkor feldob”.  Márkák, amik vigaszt, jó kedvet ígérnek a termékükkel és tükrözik, hogy milyen széles körben tulajdonítunk az ételnek komfort funkciót. Egy kissé szélsőségesebb példa, hogy az Egyesült Államokban a halálsoron lévő elítéltek megválaszthatják az utolsó vacsorájukat. A komfort étel tehát úgy ismert, mint ami felszabadulást hoz a negatív érzelmekből, amit azért eszünk, hogy jobban érezzük magunkat, de vajon van-e bármilyen hatása?

Anya főztje

Egyesek amellett érvelnek, hogy a komfort étel olyan táplálék, ami az egyén gyerekkorából ismerős, boldog emlékekhez, különleges élményekhez kapcsolódik és képes felidézni azokat. Ilyen lehet mondjuk édesanyánk főztje, vagy bármi ami emlékeztet rá, pszichológiai jelentősége pedig a kreált biztonságérzetben rejlik. A komfort étel hatásáról szóló eredmények nem éppen kongruensek. Több forrás arról árulkodik, hogy az észlelt stressz alacsonyabb szintű komort evőknél, ám megjegyzik, hogy az érzelmi evés még nagyobb stresszt is okozhat az evés kiváltotta bűntudat miatt, ezzel egy ördögi kört elindítva.  Arra is van bizonyíték, hogy a kívánt ételnek való ellenállás pozitívabb hangulathoz vezethet.

Komfort étel vs egyéb ételek

Macht és Mueller kísérletükben egy szomorú filmrészletet mutattak a vizsgálati személyeknek. A részvevők ezután csokit, vagy egy pohár vizet kaptak. A csokit evők negatív hangulata jelentősen javult a másik csoporthoz képest. Ezután megismételték a vizsgálatot három csoportot létrehozva. Az első tejcsokoládét, a második keserű feketecsokoládét, a harmadik pedig semmit sem kapott. Eredményeik szerint az ízletes tejcsokoládé javította a legjobban a negatív hangulatot. Ezek alapján a szerzők úgy gondolták a komfort étel leginkább ízletes tulajdonságai miatt javítja a hangulatot, ám nem minden eredmény mond egyet az övékével.

Wagner és mtsai. szintén filmrészletet követően adtak komfort ételt a résztvevőknek, azzal a különbséggel, hogy itt az egyének kimondottan kedvenc komfort ételüket ehették. A többi esetben hasonlóan kedvelt non-komfort ételt, semleges ételt, vagy semmit sem kaptak. Az első variációban a kedvelt komfort étel mégsem javította a hangulatot szignifikánsan jobban, mint a többi opció. Ezen kívül még azt az érdekességet fedezték fel, hogy a negatív hangulat megelőzésében semmivel sem hatékonyabb a csokoládé elfogyasztása a film előtt, mint annak csupán kézhez kapása.

Mi tart tovább, a vigasz, vagy a rossz közérzet?

Mindkét kísérlet szerzői arra jutottak, hogy a komfort étel valóban javítja a hangulatot, ám az hogy ezt hatékonyabban teszi, mint bármilyen más étel, vagy éppen az evés teljes hiánya, továbbra is kérdéses. Egyesek szerint az emberek összetévesztik a komfort étel hatását az idő múlásával, hiszen minden negatív hangulat idővel szerteoszlik és a hangulat javulása csupán egy spontán folyamat eredménye. Mindemellett bizonyított tény az is, hogy az édes ízeknek van nyugtató hatása, valamint az emberek irritáltabbak ha éhesek és nyugodtabbak ha jóllaktak. Noha mind a Macht és a Wagner kísérlet arra utal, hogy lehet vigasztaló szerepe az ételnek, három perccel evés után egyik vizsgálat sem talált különbséget komfort étel és non-komfort étel hatása között. Ez egybevág több korábbi eredménnyel melyek szerint a komfort étel átmeneti megkönnyebbülést kínál a rossz közérzettől és hatása sokkal inkább azonnali, mint hosszú távú.

Megküzdés

O’Connor és mtsai. úgy fogalmaznak, “elménknek a stressz leginkább úgy értelmezhető,mint egy motivációs utasítás(hasonlóan például az unalomhoz). Vagyis az egyének motiváltak, hogy csökkentsék a stresszel járó negatív érzelmeket, mint az irritáció, aggodalom és frusztráció.” Ha belegondolunk a komfort evés tehát maga is egy megküzdési forma, csak nem egy túl hatékony példája annak. Az utóbbi években voltak kísérletek a stressz-evés negatív hatásainak csökkentésére. Ezek sikeressége nagyban függött az egyén motiváltságától. A legtöbb esetben nem kell drasztikus beavatkozásra gondolni. Az is jó ötlet ha egészségtelen nasinkat(csoki) szimplán felváltjuk egy egészségesebb alternatívával(alma).

Összegzés

Konklúziónk legyen annyi, hogy a hit, mely szerint egyes ételek komfort funkcióval bírnak, a köztudatban élő formájában legalábbis mítosz. Hatékonyságuk, vagy jobban mondva annak illúziója leginkább attól függ, milyen mértékben képesek elvonni a figyelmet borús elmélkedéseinktől. Komfort evésből semmilyen valós előnyünk nem származik, ez a látszólagos antidepresszáns csupán késleleti és nem feloldja negatív érzelmeinket, hosszú távon pedig erősítheti azokat.  

Források:

Finch, L. E., & Tomiyama, A. J. (2015). Comfort eating, psychological stress, and depressive symptoms in young adult women. Appetite, 95, 239–244. https://doi.org/10.1016/j.appet.2015.07.017

Gibson, E. L. (2012). The psychobiology of comfort eating: Implications for neuropharmacological interventions. Behavioural Pharmacology, 23(5–6), 442–460. https://doi.org/10.1097/FBP.0b013e328357bd4e

Janet Tomiyama, A., Finch, L. E., & Cummings, J. R. (2015). Did That Brownie Do Its Job? Stress, Eating, and the Biobehavioral Effects of Comfort Food. Emerging Trends in the Social and Behavioral Sciences, 1–15. https://doi.org/10.1002/9781118900772.etrds0324

Macht, M., & Mueller, J. (2007). Immediate effects of chocolate on experimentally induced mood states. Appetite, 49(3), 667–674. https://doi.org/10.1016/j.appet.2007.05.004

O’Connor, D. B., Armitage, C. J., & Ferguson, E. (2015). Randomized Test of an Implementation Intention-Based Tool to Reduce Stress-Induced Eating. Annals of Behavioral Medicine, 49, 331–343.

Parker, G., Parker, I., & Brotchie, H. (2006). Mood state effects of chocolate. Journal of Affective Disorders, 92(2), 149–159. https://doi.org/10.1016/j.jad.2006.02.007

Wagner, H. S., Ahlstrom, B., Redden, J. P., Vickers, Z., & Mann, T. (2014). The myth of comfort food. Health Psychology: Official Journal of the Division of Health Psychology, American Psychological Association, 33(12), 1552–1557. https://doi.org/10.1037/hea0000068

Szólj hozzá Facebookal
Bármilyen kérdésed van keress minket bátran és 24 órán belül válaszolunk neked!

Pin It on Pinterest