A káromkodás megítélése

A káromkodó emberre sokszor úgy tekintünk, mint aki megszeg egy morális kódot, mint aki közönséges, kevésbé intelligens és kevésbé megbízható.  A számtalan negatív konnotációhoz további másodlagos érzések, gondolatok kapcsolódhatnak, így hajlamosak lehetünk úgy vélni,aki csúnyán beszél az biztos hazudik is. A valóság azonban ezzel ellentétesnek mutatkozik.  Egy a Cambridge-i, Maastricht-i, Stanford-i és Hong Kong-i egyetemek közreműködésével készült 2017-es tanulmány szerint aki többet káromkodik, nagyobb valószínűséggel mond igazat.

Káromkodás és őszinteség korreláció

A szerzők 276 kísérleti személyt vizsgáltak laboratóriumi körülmények között és 73.789 ember Facebook interakcióit elemezték. Cikkük konklúziójaként azt írják: ” Konzisztens pozitív kapcsolatot találtunk a káromkodás és az őszinteség között; a káromkodás kevesebb hazugsággal és megtévesztéssel mutat összefüggést személyes szinten és nagyobb tisztességgel társadalmi szinten”.

A nyelv filterei

káromkodás

A cikk egyik társszerzője, David Stilwell Independent-nek adott nyilatkozata szerint a kutatás fő erénye az a felismerés, hogy ha valaki szűri a nyelv bizonyos szavait beszéd közben, akkor valószínűleg a mondandóját is szűri. Stilwell szerint az ilyen embert inkább az érdekli, mit akar a másik hallani és nem az amit valójában gondol, míg aki nem szűri a beszédét, nagyobb valószínűséggel mondja ki amit gondol.

Az eredmény értelmezése

Mikor a kísérleti személyeket megkérdezték, miért káromkodnak, nagy részük negatív érzéseik és valódi énjük kifejezésére hivatkozott. Persze a hazugságnak több formája van, így az eredményeket nyilván nem lehet általánosítani. A kutatásban a “mindennapos őszinteséget” mérték, azt hogy ki mennyire mutatja ki őszinte véleményét és nem a komoly, nagy tétű hazugságokat vizsgálták, amik miatt pl. börtönbe kerülnénk.

Káromkodás és IQ

Egy korábbi kutatásból az is kiderül, hogy azok akik több szitokszót képesek felsorolni egy perc alatt, jobb eredményeket érnek el IQ teszten. Néhány médium ebből arra következtetésre jutott, hogy az intelligens emberek többet is káromkodnak, ám az hogy feltudunk idézni egy szót még nem jelenti, hogy használjuk is. Tanulságként talán azt szűrhetjük le, hogy ugyan továbbra sem érdemes káromkodással fitogtatni intelligenciánkat, az biztos, hogy csak azért mert valaki néha csúnyán beszél, még érdemes lehet meghallgatni.    

Források:

Feldman, G., Lian, H., Kosinski, M., & Stillwell, D. (2017). Frankly, We Do Give a Damn: The Relationship Between Profanity and Honesty. Social Psychological and Personality Science, 8(7), 816–826. https://doi.org/10.1177/1948550616681055

People who swear are more honest, study finds. (2017, január 6). Elérés 2019. október 7., forrás The Independent website: http://www.independent.co.uk/life-style/swear-wearing-honesty-lie-more-honest-facebook-psychology-cambride-university-maastricht-hong-kong-a7512601.html

Szólj hozzá Facebookal
Bármilyen kérdésed van keress minket bátran és 24 órán belül válaszolunk neked!

Pin It on Pinterest