A-vitamin

Az A-vitamin egy zsírban oldódó vitamin. Állati eredetű élelmiszerekben (húsok, felvágottak, tej, tejtermékek) retinolként és retinol-észterként, növényi eredetű élelmiszerekben (zöldség,gyümölcs) pedig karotionidként jut a nyirokkeringésen keresztül a vérkeringésbe. Ezek után legnagyobb részük a bélhámsejtbe bejutva kötődik szállítófehérjékhez, majd felszívódnak vagy elraktározódnak, attól függően, hogy a szervezet A-vitaminszintje milyen magas. Fontos különbség, hogy a szabad retinol 70-90%-a szívódik fel, míg a karotinoidok 5-65%-a. Ebből kifolyólag 1 μg retinol felér 6 μg ß-karotinnal vagy 12 μg egyéb karotinnal. Ezért elmondható, hogy minden esetben jobban szívódik fel és hasznosul az A-vitamin, amennyiben azt állati eredetű élelmiszerekből fedezzük.

Biokémiai funckiói

Az A-vitamin rengeteg alapvető élettani funckiót lát el. Szabályozza a sejtosztódást és a sejtdifferenciálódást, fenntartja a reproduktív és immunfunkciókat, szabályozza a lipid metabolizmust és a homeosztázist. Ezek mellett talán a legismertebb pozitív tulajdonsága a látás funkciójának elősegítése.

A-vitamin szükséglet

Magyarországon az ajánlás férfiaknál 1000 μg/nap, nőknél 800 μg/nap, szoptatás alatt 1300 μg/nap. Az OTÁP 2014-es eredménye alapján a retinolhatású vegyületek bevitele nőknél éppen, hogy elérte a szükségest, míg férfiaknál a nőknél is alacsonyabb az átlagos bevitel 745µg/nappal.

Vitaminhiány

Az A-vitamin hiány nem csak a megfelelő napi beviteltől függ, hanem a raktárak (70-90%-a májban) állapotától és a fehérjestátusztól is, mert hordozófehérje nélkül a vitamin nem jut el a célsejtekig. Legfőbb hiánybetegség a látásromlás (szemszárazság, farkasvakság, vakság), de kialakulhat még csökkent immunitás, reprodukciós zavarok, bőrbetegség (follikuláris hiperkeratózis), csökkent hemoglobin szint.

 Túlzott bevitel

Kiegyensúlyozott táplálkozás mellett elég valószínűtlen a kialakulása, de koncentrált A-vitamin tartalmú készítmények (magas A-vitamin tartalmú táplálékkiegészítők), szupplementációk esetében elképzelhető. Mivel a vese nem tudja szabályozni az A-vitamin szintjét, ezért túlzott bevitel esetén az összes retinol-kötő fehérje kötött lesz és a felesleges A-vitamin szabad formában van jelen, amely károsíthatja a sejteket. Ilyenkor kialakulhat hányás, hasmenés, fejfájás, csontváz-izomrendszeri rendellenességek, májkárosodás. Dohányosok és alkoholisták esetében kifejezetten káros a túlzott bevitel, mert megnöveli a szervezetben a szabadgyökök mennyiségét ezzel növelve a daganatos betegségek kialakulását. A napi felső küszöbérték 3000 μg/nap.

Miből tudjuk fedezni a napi bevitelt?

A- vitamin táplálék-forrás: máj, tejszín, vaj, tojássárgája, répa, tök, sárgadinnye, paradicsom, fűszerpaprika, spenót, hal, cékla, petrezselyem, zellerlevél, kelkáposzta, brokkoli, zöldborsó, zöldbab, szója, kajszibarack, áfonya, csipkebogyó bőségesen tartalmaz A-vitamint.

D-vitamin

A D-vitamin szintén egy zsírban oldódó vitamin, amely 2 fő csoportra osztható: D2, D3 vitaminok. A D2 vitamint legnagyobb arányban a gombákból és az élesztőből tudjuk bevinni, D3-at pedig halakból, húsokból, belsőségekből és a tojássárgájából. Fontos, hogy a D3 vitamint szervezetünk is tudja szintetizálni a napfény által sugárzott UV-B segítségével. Ezért is figyelhető meg az, hogy a tavaszi-nyári időszakban igen kevés a D-vitamin hiányban szenvedő ember, míg az ősz végi-téli időszakban sokkal több.

Élelmiszerekből a D-vitamin kb. 80%-a szívódik fel, amely a kilomikronokba beépülve szállítódik a májhoz, majd a bőrben keletkező DBP-hez (D-vitamin-kötő fehérjéhez) kötődve jut a vérbe. A zsírszövetben, izomban és a májban tárolódik.

Biokémiai funkciói

Az A-, K-vitaminnal, parathormonnal (PTH) és kalcitoninnal, kollagénnel, kalciummal, foszforral, magnéziummal és fluoriddal együtt felelős az ép csontozatért. 3 úton keresztül szabályozza a vér kalcium és foszfor szintjét: segíti a bélből az abszorpciójukat (VDR-hez kötődik), serkenti a vese visszaszívó funkcióját (PTH), megnövekedett csontreszorpció (PTH). Minden esetben aktivált D vitamin szükséges az osteocalcin szintéziséhez, amelynek szintje a csontképző sejtek működésére utal. Csökkent csonttömeg mellett emelkedett szintje csontritkulásra utal.

D-vitamin szükséglet

Európában és hazánkban is a napi 1500-2000 nemzetközi egység javasolt, nők és férfiak esetében egyaránt. A magyar lakosság táplálkozása D-vitaminban jelentősen hiányos. Férfiak napi átlagbevitele a javasolt felét éri el, míg nőknél csak a 40%-át. Hazai viszonylatban D-vitamin-bevitel legnagyobb része a zsiradékokból származott (34-39%), ezt követte a tojás (20-16%), a húsok, húskészítmények, valamint a tej és tejtermékek (10-13%).

Vitaminhiány

Gyermekeknél Angol-kórt, felnőtteknél csontlágyulást okoz. A hiányra hajlamosít a sötét bőrszín, szuplementáció nélküli szoptatás, napfényhiány és az alacsony D-vitamin tartalmú tej fogyasztása. Amennyiben a kalcium-kötő fehérje termelődése csökken, úgy kalciumhiány is kialakulhat, ezáltal megnő a csonttörés és a csontritkulás kockázata is.

Túlzott bevitel

Megemeli a vér kalcium szintjét, amely vesekövességet okozhat. Csökkenti az erek rugalmasságát az agyban és szívkoszorúér hálózatban. A napi felső küszöbérték az 30-4000 NE/ nap, amely az ajánlott húszszorosa.

Miből tudjuk fedezni a napi bevitelt?

A legjobb forrást a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek jelentik.

Források: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1479519/

Szólj hozzá Facebookal
Bármilyen kérdésed van keress minket bátran és 24 órán belül válaszolunk neked!

Pin It on Pinterest