Korábban már vizsgáltuk a csoki és boldogság kapcsolatát. Most nézzük meg mennyire tesz minket boldoggá a pénz.
Társadalmi cél
Népszerű frázis, hogy a pénz nem boldogít, annak ellenére, hogy a legtöbben materiális javakért küzdünk minden nap, a politikusok anyagi jóllétet ígérnek és az emberek világszerte szép otthonokat, új autót, változatos étrendet és modern egészségügyi ellátást akarnak. Az embereknek persze sok céljuk van, de minden társadalom egyik legfontosabb szándéka az anyagi boldogulás biztosítása. Ennek fontosságát tanúsítja minden hajdani politikai rendszer, mely a meg nem teremtett jóllét miatt bukott el. Valamilyen kapcsolat tehát kell legyen pénz és boldogság között.
Relatív jövedelem
A pénz és a boldogság közti kapcsolat nem egyszerű. Több pénz nem mindig tesz minket boldogabbá. 1960-ban Japán például igen szegény ország volt, az azt követő bő 20 év alatt viszont az egy főre jutó jövedelem a többszörösére nőtt. Ettől függetlenül a japánok nem számoltak be magasabb boldogság szintről 1987-ben, mint 1960-ban. Több mosógépük volt, több autójuk, de a felméréseken mégse mutatkoztak boldogabbnak. Ennek oka az, hogy az emberek nem éreztek változást a környezetükhöz képest, vagyis noha az abszolút jövedelem változott, a relatív nem. Hiába nőtt az egyes ember bevétele, vele együtt nőtt a körülötte lévőké is.
A pénz jelentősége
Mindemellett valószínűsíthető, hogy mind 1960-ban és 1987-ben a gazdag japán ember boldogabb volt mint a szegény. Ma is több kutatás mutatja azt, hogy van kapcsolat bevétel és boldogság között, ám úgy tűnik ahogy a bevételünk nő, a boldogságunkhoz hozzáadott értéke csökken. Minél szerényebb körülmények között élünk annál nagyobb jelentősége van boldogságunk szempontjából egy kis extra jövedelemnek. Ha mindenünk megvan a pénz továbbra is számítani fog, de valamivel több már nem nyom annyit a latba és hatás látszólag elér egy platót.
A pénz fontos, de nem a legfontosabb
Boldogságunkra számos tényező hat, a pénz pedig csak egy ezek közül, de tagadhatatlan, hogy megvan a maga szerepe bizonyos boldogságot elősegítő körülmények megteremtésében. Ha összevetjük a különböző országokban élő emberek átlagos elégedettségét, az ország vagyona(GNP/Bruttó Nemzeti termék) erős prediktora az állampolgárok boldogságának. Néhány kivételtől eltekintve a legszegényebb országok a legboldogtalanabbak, a leggazdagabbak pedig a legboldogabbak.
Fontos megjegyezni annak a fontosságát is, hogy mire költjük a pénzünket. Több tanulmány is arról számol be, hogy a másokra költött pénz elősegíti boldogságunkat. Azt is meg kell jegyezni, hogy a boldogság nem egy egyszerű fogalom, nehezen mérhető. A legtöbb kutatás nem is konkrétan boldogságot mér, hanem úgynevezett „élettel való elégedettséget”, egy meglehetősen anyagi tényezőktől függő változót. A boldogságnak több rétege van, mind máshogy éljük meg és lehet mást is értünk alatta, de a legmagasabb szintre való eljutást valószínűleg nem a féktelen materializmustól kell várni.
Források:
Dunn, E. W., Aknin, L. B., & Norton, M. I. (2008). Spending Money on Others Promotes Happiness. Science, 319(5870), 1687–1688. https://doi.org/10.1126/science.1150952
Huppert, F. A., Baylis, N., & Keverne, B. (2005). The Science of Well-being. Oxford University Press.
Suh, E. M., & Oishi, S. (é. n.). Money and Happiness: Income and Subjective Well-being across Nations.