Makroelemek (1. rész) – Nátrium, klorid

Táplálkozás, Ásványi anyagok

Nátrium, klorid, kálium, magnézium, ásványi anyagok vagy makroelemek, gyakran halljuk ezeket a kifejezéseket, de nem biztos, hogy mindenki tudja jelentését, jelentőségét. A makroelemek az ásványi anyagok közé tartoznak és nagyon kis mennyiségben vannak jelen testünkben, de mégis nélkülözhetetlenek a szervezetünknek. Fontos megjegyezni, hogy a szervezet nem tudja magának szintetizálni a makroelemeket (nem úgy, mint egyes vitaminokat), ezért kizárólag táplálkozással fedezhető a napi makroelem bevitel. A napi bevitelt erősen befolyásolja a kor, nem, egészségügyi állapot és a fizikai aktivitás is. Következő cikksorozatunkban megtudhatjuk, hogy melyik elemből mennyi kell, milyen biológiai funckiókat lát el és azt is, hogy milyen élelmiszerekből fedezhetjük azokat.

Nátrium

A nátrium az alkáli fémek közé tartozik. Egyértékű kationként, általában nátrium-klorid formában, köznyelven konyhasó, van jelen a mindennapjainkban. Az élelmiszerek által bevitt nátrium mennyiség 100%-a felszívódik a szervezetben. Fő forrásai a feldolgozott élelmiszerek, főleg a gabonafélék, mint a kenyerek, pékáruk és a húskészítmények, pl.: felvágottak, húskrémek, konzerv húsok. Ezek mellett nagy mennyiségben megtalálható még a sajtfélékben és a savanyúságokban is.

Biokémiai funkciói

Fontos szerepe van a testfolyadék eloszlásában, a membránpotenciál kialakításában, az izomkontrakcióban és a neurotranszmisszióban is. Részt vesz a víz és egyes tápanyagok (monoszacharidok, aminosavak) felszívódásában.

Nátriumszükséglet

A magyar ajánlás férfiak és nők esetében is 2g/nap, amely 5g konyhasónak felel meg. Az OTÁP2014 eredményei szerint a férfiak átlagos napi nátriumbevitele 6,2 g, míg a nőké 4,4 g volt. Ebből az eredményből jól látszik, hogy mindkét nem esetében sokkal nagyobb a napi bevitel a javaslotthoz képest. A nátriumot elsődlegesen só (NaCl) formájában fogyasztjuk el. A sóbevitel legjelentősebb forrásai magyar viszonylatban: a kenyerek és pékáruk, húskészítmények, zöldségkonzervek, savanyúságok, sajtok.

Hiánytünetek

A nátriumhiány elég ritka, legtöbbször erős izzadáskor, mint pl. szauna vagy megterhelő és hosszan tartó fizikai aktivitás után alakulhat ki. Tünetei lehetnek a hányinger, hányás, fejfájás, rohamok, izomgörcsök.

Túlzott bevitel

Csökkent vízfelvétel vagy fokozott vízvesztés is okozhatja, ilyenkor a tünetek hasonlók, mint hiányakor: fejfájás, zavartság, láz, hányás. Felső küszöbértéke nincs meghatározva, de a túlzott sóbevitel miatti emelkedett nátriumbevitel hosszútávon megemeli a vérnyomást, amely hozzájárulhat a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez.

Klorid

A klorid egyértékű anionként, általában nátrium-klorid vagy kálium-klorid formájában van jelen. Hasonlóan a nátriumhoz, legfőbb forrásai a már említett feldolgozott élelmiszerek (savanyúságok, sajtok, felvágottak, kenyerek), amelyekből a bevitt klorid 100%-a felszívódik.

Biokémiai funkciói

Az extracelluláris tér fő anionja, fontos szerepe van a folyadék és elektrolit egyensúlyban, a vérnyomás és a sav/bázis egyensúly szabályozásában, illetve a gyomorsav alkotóeleme.

Kloridszükséglet

A magyar ajánlás férfiak és nők esetében is 3g/nap. Az OTÁP2014 eredményei szerint a férfiak átlagos napi bevitele 3,2g/nap, nőké pedig 2,8g/nap volt, amely megfelelőnek mondható. Ezt hasonló módon kenyerekből és pékárukból, felvágottakból, konzervekből, savanyúságokból és sajtokból fedezték.

Hiánytünetek

A klorid hiány rendkívül ritka, de a sav/bázis egyensúlyban bekövetkezett zavarkor kialakulhat, ilyenkor ingerületi zavarokat okozhat.

Túlzott bevitel

Felső küszöbértéke nincs, de nagy mennyiségben nátrium-klorid formában szintén emelkedett vérnyomást okozhat, illetve fokozza a Helicobacter pylori fertőzésre való hajlamot. Ritkább esetben, pl.: kálium-klorid szupplementációkor, kialakulhat nyálkahártya sérülés vagy fekély.

Források: https://chem.nlm.nih.gov/chemidplus/rn/7647-14-5 , https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4105387/ , https://www.efsa.europa.eu/en/press/news/190403