TV szociopaták
Pszichopata és szociopata. Kettő a köznyelvben leginkább ismert pszichológiai terminus közül. Biztos mi is hallottuk már a környezetünkben a két szót dobálni. Egyesek a főnökükre használják, mások politikusokra, vagy talán filmbéli karakterekre. Kétség kívül Hollywood-nak nagy szerepe volt abban, hogy olyan szavak kerültek a kollektív tudatunkba, mint a pszichopata és a szociopata. Vegyük csak példának Hannibal Lecter-t, a rendkívül intelligens, számító és kifinomult gonoszt, vagy Hitchock Psycho-jából Norman Bates-t, esetleg az új Joker filmből Arthur Fleck-et. De vajon pszichopatának számítanak-e ők? Vagy talán szociopaták? Van egyáltalán különbség?
A DSM
A két szó közötti különbséget azért is nehéz tárgyalni, mert a róluk keringő információk, elméletek sokszor merőben eltérnek. Ezért is érdemes kiindulni a hivatalosan elfogadott alapból, amit DSM 5-nek hívnak(Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders Fifth Edition). A DSM az Amerikai Pszichiátriai Egyesület által kiadott zsebkönyv mentális zavarok diagnosztizálására. Ez a segédlet úgy újul meg ahogy új ismeretek és felfedezések kerülnek napvilágra a pszichológiában. A jelenlegi, ötödik kiadás 2013-ban jött ki. Ez tehát az univerzálisan elfogadott alap mentális zavarok diagnosztizálásánál. Talán meglepő, de a DSM-ben ‘pszichopata’ és ‘szociopata’ diagnózis nem létezik. Ezeket a populáris definíciókat a DSM egyaránt az ‘antiszociális személyiségzavar’ gyűjtőnév alá veszi.
Ki antiszociális?
Az antiszociális jelzőt a mindennapokban olyan emberekre használjuk, akik társaságkerülők és maguknak valók. Mindezt tévesen tesszük, az ilyen embereket helyesebben aszociálisnak kéne nevezzük. Az antiszociális személyt a DSM úgy írja le, mint aki másokat megtéveszt, impulzív, nem tervez előre, hajlamos agresszióra, nem érdekli mások biztonsága és nem érez bűntudatot. A hivatalos irányelv szerint ezek a tünetek egyaránt igazak a pszichopátiára és szociopátiára is. Egyesek amellett érvelnek, hogy valóban ugyanaz a személyiség zavar áll a két szó mögött, mások a megkülönböztetés fontosságágát hangsúlyozzák. A legtöbb kutató szerint a két típus hasonló vonásokat tudhat magának, ám mivel a két fogalom nincs élesen elkülönítve, gyakran a klinikai munkában is egymással felcserélhetően használják őket.
Genetika vs. környezet
A pszichopaták és szociopaták tehát osztoznak a diagnózison, ám a hasonlóságok(pl. empátia hiánya) és átfedések mellett léteznek eltérések. Egyesek szerint a pszichopátia a szociopátiának egy súlyosabb formája. Innen ered az a mondás, hogy ‘minden pszichopata szociopata, de nem minden szociopata pszichopata’. Szintén népszerű vélemény, hogy a pszichopaták születnek, a szociopaták pedig a környezetük eredményei. Utóbbi hátterében fizikai, érzelmi bántalmazás, vagy gyermekkori trauma állhat. Kutatások azt is kimutatták, hogy a pszichopaták agya nem ugyanolyan, mint egy átlagemberé és nem is reagál azonosan. Kiváltképp az érzelmek és indulatok szabályozásában szerepet játszó amygdala mutat náluk alulfejlettséget.
Hidegvérű pszichopata
A pszichopátia leírásában a legnagyobb szerepet Robert Hare, kriminál pszichológus játszotta. A Hare által 1970-ben létrehozott diagnosztikai eszköz, a PCL-R nagy hatással volt arra, ahogy ma is tekintünk a pszichopatákra.
A pszichopatákat az irodalom leginkább úgy írja le, mint akik intelligensek, bájosak, de nincs lelkiismeretük. Színészek, akik mivel nem élnek át érzelmeket, másokét utánozzák le. Jellemző rájuk mások manipulálása személyes érdekből, számítóak és agressziót is alkalmaznak, hogy elérjék amit akarnak.Tetteik következményeitől nem félnek, kapcsolataik felszínesek, az emberek pedig csupán bábuk a szemükben. Képtelenek kialakítani érzelmi kötődést, túlzottan magabiztosak és önzők. Az agresszió egyébként nem törvényszerű, sok pszichopátiás egyén hétköznapi állásokban dolgozik, vagy látszólag teljesen normális családja van. Ilyen pozíciókban az agresszió elmarad, hiszen nem feltétlenül szolgálja a pszichopata érdekeit. Azt hogy a szociopaták miként térnek el ettől, a második részben olvashatod el.
Források:
Leistedt, S. J., & Linkowski, P. (2014). Psychopathy and the Cinema: Fact or Fiction? Journal of Forensic Sciences, 59(1), 167–174. https://doi.org/10.1111/1556-4029.12359
What is Machiavellianism in Psychology? (2015, január 8). Elérés 2019. november 5., forrás Harley TherapyTM Blog website: https://www.harleytherapy.co.uk/counselling/machiavellianism-psychology.htm
Kowalski, C. M., Kwiatkowska, K., Kwiatkowska, M. M., Ponikiewska, K., Rogoza, R., & Schermer, J. A. (2018). The Dark Triad traits and intelligence: Machiavellians are bright, and narcissists and psychopaths are ordinary. Personality and Individual Differences, 135, 1–6. https://doi.org/10.1016/j.paid.2018.06.049
Miller, J., Hyatt, C., Maples-Keller, J., Carter, N., & Lynam, D. (2016). Psychopathy and Machiavellianism: A Distinction Without a Difference? Journal of Personality, 85. https://doi.org/10.1111/jopy.12251