A szülés megindulásának jelei

Ahogy egyre jobban közeledik a szülés várható időpontja, annál inkább foglalkoztatja a kérdés a kismamát, hogy mégis honnan fogja tudni, hogy beindult a szülés, és ha beindult, akkor mikor menjen kórházba. Nos, az a jó hír, hogy a kismama teste már napokkal, vagy akár hetekkel korábban is elkezdhet készülődni a baba születésére, és ezek a testi tünetek mind a nagy esemény közeledtét jelzik elő.

A jósló tünetek egyre sűrűbben jelentkezhetnek, de nem intenzívek és nem tartanak sokáig:

• fájdalmatlan, apró keményedések, méhösszehúzódások
• esetlegesen menstruációs görcsölgetéshez hasonló alhasi fájdalom
• a nyákdugó távozása a méhnyakból

A szülés jelei:

• a keresztcsont tájékán és az alhasban először rendszertelen-, majd rendszeres időközönként jelentkező, egyre erősödő görcsös fájdalom

Az összehúzódások megjelenésével gyakorlatilag megkezdődik az első fázis, a vajúdás, vagyis a tágulási szak. A korai összehúzódások még ritkák, gyengék és rendszertelenek, menstruáció jellegű fájdalomra hasonlítanak, illetve derék táji fájdalom jellemzi. Idővel a görcsök egyre sűrűbben jelentkeznek, erősödnek, egyre tovább tartanak, és ami a kórházba indulás szempontjából nagyon fontos tényező, hogy rendszereződnek.

Érdemes akkor kórházba menni, amikor már rendszeres, kb. 10 perces fájások figyelhetők meg. Azt tudni kell, hogy a szülés általában 5, majd 3 perces fájások mellett történik. Ha valaki még rendszertelen, gyenge összehúzódásokkal megy kórházba, lehet, hogy csak egy fél nap múlva következik be a szülés (főként, ha először szül), azt a fél napot pedig kellemesebb a megszokott otthoni körülmények között tölteni, mint a szülőszobán, vagy a folyosón. Éppen ezért fontos odafigyelni az összehúzódásokra, és érdemes feljegyezni, hogy pontosan mikor kezdődtek és meddig tartanak.

• hüvelyi vérzés

A szülés során tágulási vérzés jelentkezik, amitől nem kell megijedni, mert ez egy természetes élettani folyamat. A nyákdugó távozásakor is előfordulhat enyhe vérezgetés.

• magzatvízszivárgás

A méhen belül a baba magzatburokkal van körülvéve, melyben magzatvíz található. Ha a magzatburok megreped, akkor beszélhetünk „elfolyt magzatvíz”-ről. A szülészeti szaknyelvben ez spontán burokrepedés, vagy idő előtti burokrepedés néven van emlegetve. Hogy mennyire látványos a magzatvíz folyása az attól függ, hogy a repedés mennyire van közel a belső méhszájhoz. Ha közel van, akkor erősen folyik, ha magasabban (tehát távolabb a méhszájtól), akkor nehezebben szivárog el a víz a magzat mellett.

Természetesen egyik esetben sem folyik el teljesen, a magzatvíz teljes mennyisége csak a baba megszületésekor távozik. A spontán burokrepedést érdemes jeleznie a kismamának az orvos és szülésznő felé, és konzultálni velük, hogy mikor menjen be a kórházba. Nem kell rohanni, lehet várni a fájások megjelenésére, szépen kényelmesen összekészíteni a kórházi csomagokat, de elfolyt magzatvíz esetén a magzatburok már nem védi a babát a külvilágtól, így nagyobb a fertőzésveszély. Ezért hamarabb be szokták hívni ezeket a kismamákat a kórházba, mint azokat, akiknek nem folyik a vize, hanem a fájások rendszereződését várják otthon.

Természetesen nem minden kismamánál jelentkezik minden felsorolt jel. Van akinek először a fájások jelentkeznek, míg másnak a nyákdugó távozik. Az egyik kismamánál spontán burokrepedés van, a másiknak a kórházban lesz művi burokrepesztése. Minden kismama más, ezért nincs két egyforma szülés sem. A lényeg, hogy ismerjük meg saját testünket és figyeljünk oda a jelzésekre, mert biztosan tudni fogja, hogyha eljött a nagy nap.

Forrás:

Papp, Z. (2017). A szülészet-nőgyógyászat tankönyve. Budapest: Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió
Pál, A. (2014). A szülészet-nőgyógyászat egyetemi tankönyve. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.