‘G-faktor’

Az előző részben már valamelyest áttekintettük az IQ tesztek történetét. A továbbiakban arra próbálunk választ kapni, hogy mit mérnek az IQ tesztek, minek a mérésére lettek kitalálva, illetve mi volt az a társadalmi váltás, ami szükségessé tette létezésüket. A hit, miszerint létezik egységes humán intelligencia az előző század hajnalán tűnt fel először. Galton egy szimpla, biológiai faktorban hitt, ami áthat minden kognitív képességet és eltérő a populációban.  Hasonlóan gondolkodott erről Charles Spearman, kinek nyomán ezt a biológia faktort ma ‘general intelligence’-nek(általános intelligencia), avagy ‘g-faktor’-nak hívjuk.  

A ‘g-faktor’ azonban meglehetősen rejtélyes koncepció, létezését nem a populációban mutatkozó eltérés okának ismerete igazolja, hanem az, hogy az IQ pontok összefüggést mutatnak az intelligencia manifesztálódásának hitt egyéb tényezőkkel.  Belső, rejtett állapotok, rendszerek tudományos mérése általában az adott rendszer egy tiszta, kiforrott elméleti modelljére épül, arra, hogy a paraméterek, hogyan jelennek meg valamilyen külső jegyként, aminek mérésére aztán eszközt lehet létrehozni. Ily módon előbb tudtuk, mi az a véralkohol szint és utána hoztuk létre a szondát, nem pedig fordítva.  Persze eleinte az elmélet még csak puhatolózás, amit teszteknek vethetünk alá, de minden feltételezésekkel indul.

Hiányzó elmélet

Az IQ esetében ezek a feltételezések azonban nem igazán történtek meg, a humán intelligenciáról nem volt és ma sincs elfogadott, átfogó elmélet. Ehelyett megfordult a stratégia. Vettek valamit amiről azt hitték egy külső jele, kritériuma az intelligenciának, majd megpróbáltak kiváltani olyan, a populációban eltérő egyéni teljesítményeket, amik együtt járnak a kritériummal. Galton kritériuma például a társadalomban elfoglalt hely volt, de a – többek között pl. reakcióidőt mérő – tesztjeinek eredményei nem mutattak ezzel együttjárást. 1905-ben Binet viszont sikerrel járt, az ő külső kritériuma a tanulmányokban mutatott fejlődés volt.

IQ tesztelés a háborúban

IQ
Amerikia katonák töltik ki az Alpha tesztet

A Binet-Simon és Stanford-Binet egyéni tesztek voltak, nem voltak praktikusak nagyobb ember tömeg, gyors tesztelésére. Az USA-ban erre az I. világháborúba való belépést követően lett igény. Egy csapatnyi tudós – többek között Terman és Goddard – nekiállt létrehozni egy tesztet a seregnek, aminek célja az újoncok szelektálása, illetve a vezető pozíciókra alkalmasak kiválasztása volt. Közel 2 millió ember esett át az Alpha teszten, valamint írástudatlanoknak készült verzióján, a Beta teszten, ebből 8 ezret azonnali leszerelésre javasoltak. A teszt azt mérte fel, mennyire képes valaki egy olyan magasan strukturált, rétegzett szervezetben dolgozni, mint az amerikai hadsereg. A tesztet pár hónap lefolyása alatt állították össze, hogy minél hamarabb alkalmazni lehessen, de Goddard a háború után elismerte, “Nem tudjuk mi az intelligencia…”.

IQ tesztek az oktatásban

Az IQ tesztek már korábban is az emberek rangsorolásával kecsegtettek, a háború után pedig végképp megnőtt a népszerűségük, elsősorban az oktatásban. Elvégre az iskola sok tekintetben hasonló volt a sereghez, egy réteges szervezet fegyelemmel és utasításokkal. Mind Európában, mind az USA-ban kötelező volt az oktatás, amit a gazdasági hatékonyságra akartak optimalizálni és a növekvő oktatási rendszerben osztályozni kívánták a diákokat. Az előző század hajnalán tehát egy igen nagy tranzíció ment végbe.

A kor egyik fontos oktatási reformere John Dewey volt. Fókusza az oktatás olyan szintű megszervezése volt , hogy minden egyén kihasználja adottságait és hozzájáruljon a társadalom gyarapodásához. Megfontolása meglehetősen liberális volt, az egyén potenciáljának a felszabadítását hangsúlyozta, de a gyakorlatban csak a nagyobb hatékonyságra való törekvés jelent meg.  Az iskolák szükségét érezték az diákok felmérésének, hogy csoportosítsanak, alosztályokat hozzanak létre és egyénre szabott legyen a tanítás. Mindez legitimizálta az IQ tesztek használatát. A 20. században az egyén társadalomban elfoglalt helyének fő meghatározója az oktatás lett. Az IQ tesztelés megkérdejelezhető felhasználásáról a 3. részben tovább olvashatsz.

Források:

Fass, P. S. (1980). The IQ: A Cultural and Historical Framework. American Journal of Education, 88(4), 431–458. https://doi.org/10.1086/443541

Hally, T. J. (é. n.-b). A Brief History of IQ Tests. Elérés 2020. február 14., forrás https://www.academia.edu/2551586/A_Brief_History_of_IQ_Tests

Mackintosh, N., & Mackintosh, N. J. (2011). IQ and Human Intelligence. OUP Oxford.

Richardson, K. (2016). What IQ Tests Test: Theory & Psychology. https://doi.org/10.1177/0959354302012003012

Spring, J. H. (1972). Psychologists and the War: The Meaning of Intelligence in the Alpha and Beta Tests. History of Education Quarterly, 12(1), 3–15. https://doi.org/10.2307/367145

White, S. H. (2000). Conceptual foundations of IQ testing. https://doi.org/10.1037/1076-8971.6.1.33

Szólj hozzá Facebookal
Bármilyen kérdésed van keress minket bátran és 24 órán belül válaszolunk neked!

Pin It on Pinterest