A fehér köpeny

Hippokratész úgy gondolta, hogy az orvos jól öltözött, tiszta és jó illatú kell legyen. Akkoriban hitték, hogy a komoly öltözettel fejezi ki, hogy komoly esemény neki a pácienssel való találkozás. Később, a  XI. századi Itáliában azt is gondolták egy orvos keresete a megjelenésétől függ.  Persze egy orvos öltözékénél funkcionális  és higiéniai szempontokat is figyelembe kell venni. Ez az öltözet sok féle formát öltött a múltban. Ezek közül a ma jól ismert fehér köpeny csupán egy bő száz évre nyúlik vissza.

Formális vagy informális

A fehér köpeny használata bizonyos helyeken azonban egyre inkább kiesik a gyakorlatból. Elterjedt a gondolat, hogy egyenlőbb, kevésbé atyai kapcsolat jöhet létre orvos és páciens között ha utóbbi hétköznapibb viseletben jelenik meg.  A formális viselet (öltöny, nyakkendő férfiaknál; blúz, minimális smink nőknél) általában preferáltabb a betegek körében, mint a lezser(tornacipő, farmer). Egyrészt növeli az orvos kompetenciájába táplált bizalmat, másrészt viszont barátságtalanabbnak, kevésbé megközelíthetőnek és megértőnek mutathatja be.  Mindez jelentősen befolyásolja, hogy a beteg mennyire nyílik meg az orvosának, mennyire hajlandó közreműködni, ez pedig befolyásolja a diagnózisok pontosságát és a munka hatékonyságát.

Vérnyomás változás

fehér köpeny

Az orvos öltözete tehát hozzájárulhat egy kórházi környezetben gyakran megfigyelhető jelenséghez, a fehér köpeny hatáshoz, mely a kórházi látogatás miatt bekövetkező vérnyomás emelkedésre utal. Amint a beteg elhagyja a kórházat a vérnyomása visszaesik a normális szintre. A fehér köpeny hatás mögötti mechanizmusok nem teljesen világosak, valószínűleg több tényező kombinációjának az eredménye, mint pl. a környezet, stressz, orvos öltözete stb. Gyakorlati jelentősége abban áll, hogy limitálja a kórházi vérnyomásmérések megbízhatóságát, hiszen különbséget mutat a valódi és kórházi vérnyomás között.

Ambivalens eredmények

Az orvosi ruházat megítéléséről rendkívül ellentmondásosak az eredmények. Menahem és Shvartzman 98′-as kutatásában a résztvevők 75%-ánál nem számított különösebben az orvos öltözete, de ha választani kellett 52%-uk a fehér köpenyt preferálta. Ikuska 99′-ben azt az eredményt kapta, hogy fehér köpenyes orvosnál konzultáló betegek közül többen számoltak be feszültségről, mint a lezser öltözetű orvosnál. Ugyanabban az évben McCarthy és mtsai. azt kapták hogy míg a szülők csupán 35%-a preferálja, hogy gyermeke orvosa fehér köpenyt viseljen, a gyerekek 54%-a részesítette azt előnyben. Brase és Richmond pedig a népszerű hiedelemmel ellentétben arra jutottak, hogy a betegek megnyílását a tekintélyt sugalmazó öltözet inkább facilitálta, mint a  barátságos.

Jelenős következtetésekre tehát még nehéz jutni. Az tűnik egyre valószínűbbnek, hogy a lezser ruházat nem a legjobb választás. Nem segíti a beteg megnyílását, nem sugároz tekintélyt, sem kompetenciát.

Források:

Brase, G. L., & Richmond, J. (2004). The White–Coat Effect: Physician Attire and Perceived Authority, Friendliness, and Attractiveness. Journal of Applied Social Psychology, 34(12), 2469–2481. https://doi.org/10.1111/j.1559-1816.2004.tb01987.x

Pickering, T. G., Gerin, W., & Schwartz, A. R. (2002). What is the white-coat effect and how should it be measured? Blood Pressure Monitoring, 7(6), 293–300.

Shaw, C. (2013, október 14). Dress For Success: The White Lab Coat Effect and the Subconscious Experience. Customer Experience Consulting. https://beyondphilosophy.com/dress-success-white-lab-coat-effect-subconscious-experience/