A válás gyakoriságának változása
A család és a házasság intézménye társadalmaink egyik legalapvetőbb alkotóeleme. A 19. század közepén a házasságok csupán 5%-a végződött válásban, 1960-ban pedig a gyerekek 90%-a biológiai szüleikkel nőtt fel. A 90-es években viszont már az USA-ban a házasságok 60%-a válással ért véget, 1998-ban pedig 20 millió gyerek egy szülővel élt. Ma már az egy szülős családok szintén egyre megszokottabbá válnak. A U.S. Census Bureau 2009-es adatai szerint az USA-ban az emberek nagyjából 45%-a átmegy egy váláson és sok becslés szerint a házasságok közel fele így ér véget.
Globális jelenség
Noha az USA-ban már egy ideje kiemelkedően nagy volt a válási ráta, az utóbbi évtizedekben több európai ország is kezdi felvenni a lépést ezen a téren. A legkiugróbb növekedése Európában az 1970-es években történt. Ez a több országban jó ideje megfigyelhető trend azt bizonyítja, hogy a háttérben nem egy-egy társadalom egyéni vonásai húzódnak, hanem sokkla inkább globális jellemzők. Valószínűleg olyan faktorok lehetnek hatással erre a jelenségre, mint a nők pénzügyi függetlensége, akadémiai teljesítménye és a növekvő individualizmus. Amato és James arról számolnak be, hogy a válás kockázata nő, ha valaki tinédzserként házasodik, szegény, tanulatlan, nem vallásos, vagy nem osztja párja vallási nézeteit.
Közrejátszó tényezők
Számos tudományág közelítette már meg a témát demográfiai, szociológiai, oktatási, kriminológiai és gazdasági szempontok alapján, hiszen nyilván rengeteg, közvetlenül nem pszichológiai determináns is közre játszhat: háború, gazdasági változások, munkanélküliség, adók, kultúra, vallásosság, vagy a liberalizálódó jogi szabályozások). Megfigyelhető, hogy ahol a jogi változások könnyebbé teszik, ott gyakoribb is a válás. Olyan helyeken, ahol lehetséges az egyoldalú válás(az egyik fél a másik fél beleegyezése nélkül véget vethet a házasságnak), megnövekedett a válások aránya, hiszen ezek a rendszerek nem kívánják mindkét fél beleegyezését. Néhány országban viszont a hozzáállás jellemzően konzervatív. Írországban 1995-ig, Máltán 2011-ig például nem is volt jogilag lehetséges a válás.
Hatása a gyerekekre
Általános konszenzus, hogy elvált szülők gyerekeinél nagyobb a kockázat viselkedési, externalizáló, internalizáló, tanulási és önértékelési problémák megjelenésére, mint két szülős családok gyerekeinél. Nagyobb valószínűséggel élnek meg érzelmi zavarokat, distresszt, nagyobb eséllyel csökken a szociális és pszichoszociális jóllétük, hajlamosabbak lesznek iskolaelhagyásra és bűnelkövetésre. Kis megegyezés van viszont a hatások mértékéről, hiszen a válás gyerekekre való hatását vizsgáló kutatások sokszor eltérő, vagy ellentmondó eredményeket szültek. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy ezek mindössze általános megfigyelések. A késöbbiekben kitérünk olyan esetekre, amikor a válás pozitív hatással lehet a gyerekekre.
Fontos megjegyezni, hogy a válás következményei különbözőek lehetnek egyénenként, valamint különböző hatással lehetnek korosztályokra. Nem szabad úgy kezelni, mint egy egységes jelenséget. A következmények esetlegesek családi helyzettől függően. A legfontosabb faktorok, amik hatással lehetnek a következmények milyenségére a megküzdési képességek, családi működés és stabilitás a válás előtt és után, külső szociális támogatás milyensége, a válás utáni körülmények, a családon belüli konfliktusok, családon belüli szociális támogatás illetve a gyermek aktuális fejlődési szakasza. Válásról szóló sorozatunk során eme faktorok jelentőségének járunk utána.
Források:
Bármilyen kérdés adódna vedd fel velünk a kapcsolatot az info [kukac] tisztanelni.hu e-mail címen vagy a FaceBook oldalunkon keresztül: TisztanElni a FaceBookon
Legyen szép napod!
