A szülők szerepe
A válás számos stresszes körülménnyel jár együtt, melyek közül a legfontosabb talán a szülők fennmaradó viszálya. Ebben a helyzetben a szülő-gyerek kapcsolat alakulását több szemszögből is megközelíthetjük. A szociális tanulás elmélet szerint a gyerekek interperszonális készségek sorát sajátítják el modellek megfigyelése által. Azok a felnőtt modellek, akik később elválnak, általában kevésbé figyelmesek, kritikusabbak a partnerükkel(hasonló kritikára viszont védekezően lépnek fel), kerülik a problémamegoldást és féltékenyebbek. Így tehát hiába gondoljuk joggal, hogy két szülő több időt és támogatást jelent egy gyereknek, ez a támogatás nem minden esetben valósul meg, főleg hogy a válás eleve nagyobb valószínűséggel jelenik meg olyan pároknál akik szociális, személyes problémákkal küszködnek. .

A kötődési elmélet szerint a házassági viszály töri meg a szülő-gyerek kapcsolatot, ami azért is káros, mert a gyerek közeli kapcsolatról alkotott képének alapjául pont a szülő-gyerek kapcsolat szolgálna. Távolságtartó, ellenséges szülők gyerekei gyakran bizonytalanok és bizalmatlanok. Simons és mtsai kutatásában a gyámságot nem nyerő apák kevésbé segítettek gyereküknek problémákat megoldani, kevésbé irányították őket a helyes magaviseletre és fegyelemre. A szülőségben való csökkent részvétel a gyerek viselkedési problémáinak nagyobb valószínűségével volt összeköthető. Az apa, aki aktívan szülő marad nagyban hozzájárulhat a viselkedési problémák megelőzéséhez. Nyilván ezt megnehezíti az, hogy a szülők sokszor nehezen tudnak kompetensen együttműködni. Ha sok a konfliktus akkor kevésbé van jelen az apa és ezáltal megromlik a gyerekkel való kapcsolata.
Újraházasodás
A legtöbb szülő újraházasodik, vagy új kapcsolatot kezd a válást követő öt éven belül. Lansford szerint a kisgyerekek számára a válás, a kamaszok számára viszont a szülők újraházasodása a nehezebb. Ahrons 2007-es kutatásában 173 személlyel végzett utánkövetéses vizsgálatot. A megkérdezettek fele mondta azt, hogy szüleik jól kijönnek. Az is kiderült, hogy a váláskor még csak a szülők 40%-a tudott jó kapcsolatot ápolni a másik féllel, de a gyerek felnőttkorára ez az arány jelentősen javult és megkérdezettek fele szerint az apával való kapcsolat is javult felnőttként. Azok akiknek a szülei együttműködőbbek voltak jobb kapcsolatot ápoltak a szülőkkel, nagyszülőkkel, testvérekkel.
A megkérdezettek még 20 évvel a válás után is – amikor már saját gyerekeik voltak – azt akarták, hogy szüleik jó kijöjjenek egymással. A szülők kapcsolata 20 év távlatában is hatással volt a családi alrendszerekre. A mintában lévő szülők 95%-a újraházasodott. A résztvevők egyharmada mondta, hogy valamely szülő újraházasodása nagyobb traumát okozott, mint maga a válás. Sokan jelentették, hogy az apával való kapcsolat jelentősen megromlott amennyiben az apa a válást követő egy éven belül újraházasodott. Ebben az esetben jellemző volt a mostoha anyával való rossz kapcsolat is. Ettől függetlenül a legtöbben arról számoltak be, hogy jó kapcsolatuk van a mostoha szülővel.
Források:
Mindig is bennem volt a vágy, hogy jobban megismerjem az emberi lélektant és ezt valamilyen segítő szakmában jóra fordítsam. Így kerültem a pszichológia tanulás hosszadalmas, de hálás útjára. Célom leginkább a táplálkozás, a mindennapi szokások és pszichológia közti kapcsolatot boncolgatni. Cikkeinknek főként az “ép testben ép lélek” gondolat szolgál alapul, én főként az utóbbi megértésére próbálok majd egy kis rálátást adni írásaimmal, mindezt elsősorban nem azzal a szándékkal, hogy tanácsot adjak, hanem hogy a nagyobb tudatosság és önismeret fontosságát hirdessem. A leírtak átgondolásának és felhasználásának lehetősége már a kedves olvasóé.
Bármilyen kérdés adódna vedd fel velünk a kapcsolatot az info [kukac] tisztanelni.hu e-mail címen vagy a FaceBook oldalunkon keresztül: TisztanElni a FaceBookon
Legyen szép napod!