A cikkünk első részében definiáltuk a hozzátáplálás fogalmát, elárultuk, hogy mikor érdemes elkezdeni, hogy milyen jelek utalhatnak arra, hogy a baba megérett a hozzátáplálásra, és beszéltünk arról is, hogyan kezdjünk bele az etetés azon szakaszába, amikor a gyermek az anyatej / tápszer mellett már a szilárd tápanyagokkal is megismerkedik. Ebben a cikkben folytatván az előzőket, haladjunk végig a fél éves kor utáni etetéstől egészen az egy éves kornak megfelelőig.

Hozzátáplálás a hetedik hónaptól

A hetedik hónaptól már egy újabb elkészítési módot is bevonhatunk a repertoárba, párolhatjuk az ételt. Mindezt úgy, hogy egy teáskanálnyi zsiradékban átforgatjuk a megtisztított, feldarabolt alapanyagokat, majd kevés vízzel felöntjük, és fedő alatt puhára gőzőljük. A gőzölést követően az ételt hintjük. A lepárolt zöldségek tetejére szórjuk az előírt lisztmennyiséget, ezt elkeverjük, majd vízzel felengedjük és kiforraljuk.

Már egy-egy csipet fűszernövénnyel változatosabbá tehetjük a gyermek ételeit. Ügyeljünk rá, hogy a fűszert csak óvatosan használjuk, jelképes mennyiségben. Itt még nem a magyaros ízeket akarjuk beépíteni a baba étkezésébe, csak ismertetünk, kóstoltatunk.

Hét hónapos kor környékén elérkezik az idő a fehérje étrendbe történő beépítésének. Elsőként ajánlott hússal kezdeni a főzelékek komplettálását (kiegészítését). Erre a célra legmegfelelőbb a magas víztartalmú, könnyen emészthető, fiatal állatok húsa, mint például a csirkecomb, a csirkemell, a pulykacomb, pulykamell, vagy pulyka apróhús, borjú apróhús, esetleg malachús.

Alkalmazható konyhatechnológiák és új nyersanyagok

• A hetedik hónap hozzátáplálásának jellegzetes főzelék fajtája a hússal komplettált pép könnyű sűrítéssel.
• zöldségek: paradicsom, brokkoli, sóska, fehérrépa
• gyümölcsök: birsalma, kajszibarack, meggy, mandarin, narancs, ringló
• gabonafélék: búzaliszt, rizs, kukoricaliszt
• fehérje: csirkehús, pulykahús, borjúhús
• ízesítő anyagok: zeller, paprika, majoranna, kakukkfű, lestyán, tárkony, (vanília)
• zsiradék: vaj, olaj
• elkészítési technológiák: párolás, hintés

A nyolcadik hónap

Ebben a korban már kellően sokszínű a nyersanyagok palettája ahhoz, hogy megfelelő mennyiségben be lehessen vinni ásványi anyagokat, nyomelemeket. A vas kielégítő bevitelére, pótlására kiváló lehetőség a máj adása kéthetente egyszer, de csak az előzőekben felsorolt fiatal állat belsőségének felhasználásával. A kalciummal való kiegészítés legjobb módja, ha bevezetjük a tejtermékeket. Elsőként a savanyú tejtermékek kerüljenek bevezetésre, majd a sajtok, aztán a túró, és csak egy év fölött adható a tehéntej. A tehéntej mellőzésére érdemes odafigyelni a hozzátáplálás során, mert ez az egyik leggyakoribb táplálékallergén egy éves kor alatt.

Ha már beépítettük a baba étrendjébe a tejfölt, kefirt, joghurtot, akkor ezzel is el lehet kezdeni habarni az ételeket. Ennek technikája, hogy a lisztet csomómentesre keverjük a fokozatosan hozzáadott tejtermék valamelyikével, majd a sűrítendő étel levéből kanalanként hozzákeverünk egy-egy adagot. Ha nagyjából egyforma meleg a kettő, akkor felöntjük a habarással a sűrítendő főzeléket és kiforraljuk, hogy a liszt íze elfőjjön.

Nyolc hónapos kortól már valamivel bátrabban ízesíthetjük az ételeket. Egészben belefőzve akár az aromásabb fűszereket is felhasználhatjuk, mint például a bors, vagy szegfűszeg. Emellett minimális sót, vagy cukrot is tehetünk a főzelékbe.

Bővülhet a hozzátáplálás alapanyagaként felhasználható zöldségfélék köre és mostantól már a kissé rostosabb, puffasztó anyagokból is lehet ételeket készíteni a gyermeknek. Ilyen például a brokkoli, a karfiol, a kelkáposzta, az édeskáposzta, a kelbimbó, a kínaikel, a zöldbab, a zöldborsó (még pürésítve), és a spárga.

A puffasztó zöldségfélék elkészítési módjára vannak praktikák. A „k” betűvel kezdődő zöldségeket érdemes fedő nélkül főzni és a vízbe kevés köménymagot tenni, mert így a puffadást okozó anyagok elpárolognak, és a köménymag semlegesíti a hatásukat.

Alkalmazható konyhatechnológiák és új nyersanyagok

• Jellegzetes főzelékfajta, amit adhatunk a gyermeknek a húsos, májas főzelék savanyított tejtermékkel habarva
• zöldség: zöldbab, zöldborsó, brokkoli, kukorica, zeller, karalábé, karfiol, káposzta, kelkáposzta, kelbimbó, kínaikel (a k-kezdőbetűs puffasztó zöldségek is megjelenhetnek az étrendben, amit fél éves kor előtt határozottan ajánlott kerülni)
• gyümölcsök: banán, mangó, sárgadinnye, görögdinnye, szilva
• gabonafélék: kölesgolyó, puffasztott rizs
• fehérje: joghurt, kefír, tejföl, máj
• ízesítő anyagok: só, egész bors, bazsalikom, fokhagyma, szegfűszeg, fahéj
• elkészítési technológia: habarás

A kilencedik hónap

A kilencedik hónapban a hintéssel készült főzelékek lesznek a jellemzők. A gyermek kiválasztó funkciója már elég fejlett ahhoz, hogy a töményebb fehérjeforrásokkal is megbirkózzon, tehát az étrendet bővíthetjük túróval, sajttal, és tojássárgájával is. A tojásfehérje ellenben még mindig túlzottan tömény fehérjekoncentrátum lenne a babának, ráadásul rendkívül nagy allergén faktor, így ezt a tehéntejhez hasonlóan csak egy éves kor fölött építsük be az étrendbe.

Ha a családban gyakori az allergia (poratka, pollen, állatszőr, stb.) és ételallergia (laktóz, glutén, olajos magvak, stb.) előfordulása, akkor ezekkel az előbbiekkel is érdemes megvárni a betöltött egy évet. A korábbi cikkünkben már olvashattak a táplálékallergénekről, melyek kerülendők mind a várandósság alatt, mind pedig a hozzátáplálástól egy éves korig.

Alkalmazható konyhatechnológiák és új nyersanyagok

• A hozzátáplálás ezen szakaszának jellegzetes főzelék fajtája a hintéssel készült főzelékek sajttal, túróval, tojássárgájával kiegészítve.
• zöldségek: uborka, kelbimbó, kelkáposzta, zöldbab, zöldborsó
• gyümölcsök: nincs új, az előző hónapokban bevezetett gyümölcsök alkalmazása
• gabonafélék: kenyér, kifli
• fehérje: sajt, túró
• ízesítő anyagok: nincs új, az előző hónapokban bevezetettek alkalmazása
• elkészítési technológia: hintés, sütés

A tizedik hónap

Tíz hónapos korban új nyersanyag beépítésére már nincs szükség. A meglévő alapanyagok és konyhatechnikai műveletekkel már számtalan ételt el lehet készíteni. Az étkezésben arra kell törekedni, hogy a szilárdabb ételek irányába szoktassuk a gyereket. Ez egyrészt az anyatejről /tápszerről való teljes leválasztást segíti, másrészt pedig ilyenkor már javában nő a foguk, és ezeket célszerű dolgoztatni. Erre remek lehetőséggel szolgálnak a szilárd, de apró, puha darabos részeket tartalmazó töltött, és rakott főzelékek.

Tízóraira és uzsonnára is érdemes olyan ételekkel készülni, amit már nem elég csak lenyelni, hanem rágni is kell, például:

– puha, érett, mag nélküli gyümölcsöt: banán, barack, körte, szilva, dinnye, stb.

– puha, főtt zöldségfélét: főtt sárgarépa, főtt karalábé, uborka, paradicsom, stb.

– gabonafélék közül: kifli, zsemle, kenyér, sajtos pogácsa, vajas croasson, stb.

A tizenegyedik és tizenkettedik hónap

Amit még tehetünk az újítás kedvéért, hogy bővítjük a konyhatechnikai eljárások sorát a sütéssel és a grillezéssel, melyekkel új ízanyagok is keletkeznek az ételekben. A sütéssel készült ételek valamelyest nehezebben emészthetők, mint a főzéssel készültek, mert a felületükön ízes pörzsanyagok képződnek. Az egy éves korig tartó tilalmak ugyan nem érvényesek többé, de az újdonságok bevezetésénél továbbra is a fokozatosság a kulcsszó.

Forrás:

https://mave.hu/uploads/file/VSZK%20protokoll%20csecsemo%20taplalasa%200-12%20ho.pdf
https://www.who.int/news-room/events/detail/2019/12/02/default-calendar/who-guideline-development-group-meeting-on-complementary-feeding-of-infants-and-children

Kapcsolódó tartalom: