Korábbi cikkekben már kifejtettük az anyatejes– és tápszeres táplálás legfontosabb tudnivalóit, most jöjjön hát ezek kiegészítése, a hozzátáplálás.

Mit is jelent a hozzátáplálás kifejezés?

A hozzátáplálás azt a folyamatot jelenti, amikor a gyermek tejalapú táplálását fokozatosan kiegészítjük szilárd anyagokkal.

Mikor érdemes elkezdeni a hozzátáplálást?

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a gyermeket 6 hónapos koráig kizárólag anyatejjel táplálni a legmegfelelőbb. Egy éves korig a bevitt tápanyag ötven százaléka anyatej, ötven százaléka pedig szilárd anyagok hozzátáplálása legyen. A második éveben az anyatej már csak a táplálék harmadát tegye ki.

Nagyjából fél éves korra éri el a csecsemő gyomor- és bélrendszerének fejlettsége azt a szintet, hogy már nemcsak a tejalapú táplálékot tudja hasznosítani. Illetve a gyermek neurológia és pszichés fejlettsége is meghatározza, hogy mikor érett meg a hozzátáplálásra, ami néha már a 6. hónap előtt is megfigyelhető. Ezért a szilárd táplálék bevezetése valamikor 4-6 hónapos kor között történjen a gyermek fejlettségének függvényében.

Nem javallott megkezdeni a hozzátáplálást 4 hónapos kor előtt, ugyanis a baba emésztőrendszere még nem teljesen érett és emésztési zavarok alakulhatnak ki, mint pl.: hasfájás, székrekedés, vagy éppen hígabb állagú széklet. Mindez rossz közérzetet okozhat és alvászavarokhoz is vezethet. Az idejekorán megkezdett szilárd anyagok bevitele akár allergiás tüneteket is eredményezhet, amik kiütés vagy ekcéma formájában szoktak jelentkezni.

Viszont 6 hónapos kor után ajánlott mindenképpen bevezetni a szilárd tápanyagot is az anyatej / tápszer mellett, mert ezek már nem fedezik száz százalékban a gyermek tápanyag- és energiaszükségleteit. A kisbaba enegriaigénye a mozgásfejlődéssel és az idegrendszer fejlődésével egyre nő.  

Milyen jelek utalhatnak arra, hogy a gyermek elég érett a hozzátáplálás megkezdéséhez?

Ahogy már említettük, a gyermekek fejlődésének üteme egyénileg eltérő. Azt, hogy a baba hol tart a fejlődésben, nem könnyű a szülöknek megállapítani. Felsorolunk néhány példát, ami arra utalhat, hogy alkalmas az idő a szilárd tápanyagok bevezetésére.

  • ha segítséggel, vagy anélkül stabilan képes ülni
  • ha nyakát, fejét ügyesen tartja, irányítja, mozgatja
  • ha hason fekvésből képes felnyomni a felsőtestét, közben szépen tartva a fejet
  • ha kevés neki a megszokott számú / mennyiségű étkezés (pl.: éjjel felébred, mert extra szoptatást igényel)
  • ha rendszeresen szájához emeli az öklét vagy a játékait, ezeket nyalogatja, szájába veszi
  • ha eltünik a nyelvkilökő reflex (kb 4 hónapos kortól), amely a szopási reflexek részét képezi; célja a légutak védelme; akaratlanul, reflektíven tolja ki a falatot a szájából; (miután elmúlt a reflex, utána kezdi megtanulni az akaratlagos száj- és nyelvmozgatásokat, melyek feltételezik a kanállal történő etetést)
  • ha nemcsak folyadékot képes nyelni, hanem pürés állagú készítményeket
  • ha hajol az ételek után, nyitja a száját, esetleg nyújtja a kezét, ha a szülők esznek és ő is vágyik az étel után

A leválasztás kezdete (4-5. hónap)

Az első időszakban a csecsemő főzelékei még nagyon könnyűek, folyékonyak és egyszerűek. Gyakorlatilag anyatejes főtt zöldségek. A folyékony állag azért fontos, mert a babának rengeteg dologra kell odfigyelnie etetés közben, ami ráadásul fárasztó is a számára, ezért érdemes kis lépésekkel haladni az újításokkal. Tehát elsőre elég kihívás az új ízekkel és etetési módszerrel megbarátkozni, a folyékony állag legalább hasonlít a már megszokott anyatejhez / tápszerhez.

A főzelékeket ajánlott a lefejt tejjel vagy elkészített tápszerrel hígítani, hogy érezhető legyen a hasonlóság az étel ízében. Az ideális állag elérésére pedig a gyümölcsöt, vagy a főtt zöldségeket passzírozzuk, majd leszűrjük. A passzírozással eltávolítjuk a rostokat, ami még panaszt okozhatna az első hónapokban.

Az első néhány hétben a főzelék mindig csak egyféle alapanyagból álljon. Egy-egy nyersanyaggal minimum 3-4 napig próbálkozzunk, és csak utána térjünk át egy másikra. Fő a fokozatosság és a türelem. Elutasíthatja az ételt az új, ismeretlen ízek miatt, de ezt nem szabad úgy elkönyvelni, hogy azért nem eszi, mert nem szereti. Egyes tanulmányok szerint, akár 15 próbálkozás is kellhet ahhoz, hogy a baba elfogadja az új ételt. Az első nap elég egy-két kiskanállal megkínálni, míg a harmadik-negyedik napon kaphat teljes adagot is.

Sózni, fűszerezni a pépeket tilos, hiszen még a gyermek méregtelenítő- és kiválasztó funkciója nem megfelelő. Illetve minél komplexebb az ízhatás, annál távolább áll az eddig megszokottaktól, így kevésbé fog ízleni.

Alkalmazható technológiák és nyersanyagok

  • adható zöldségek: burgonya, sárgarépa, sütőtök, cékla, cukkini, patiszon, saláta
  • a gyümölcsökből csak a levét nyerjük ki, mert a gyümölcshús és a rostok még gondokat okozhatnak az emésztésben! Adható gyümölcsök (leve): alma, őszibarack, citrusfélék (a héját el kell távolítani)
  • adható gabonafélék: rizs és kukoricaliszt
  • elkészítési technológia: főzés, passzírozás, áttörés
hozzátáplálás, etetőszék, gyermek kezében kanál
Hozzátáplálás

A leválasztás második szakasza (6.hónaptól)

Fél éves kortól a főzelékek elkészítésére az egyszerű kombinációk a jellemzők. A főzelékeket enyhén ízesíthetjük vízben főzött, egészben belerakott zöldségekkel / fűszernövényekkel (pl.: vöröshagyma, zöldpaprika, paradicsom, fokhagyma, petrezselyemzöld, zellerlevél, kapor, stb.). Sózni, cukrozni továbbra sem javallott.

A főzelékek már turmixolással is pépesíthetők. Lehet, hogy ettől egy kicsit légbuborékos marad a pép, de majd úgyis kibüfizi a baba. A turmixolás során a zöldségek, gyümölcsök rostanyagát már tartalmazni fogja a főzelék a korábbiaktól eltérően.

Hat hónapos kortól a gyerekek növekvő mozgásigénye és pszichés fejlődése több energiát igényel, mint amit a zöldségek fedezni tudnak, ezért az ételeket sűríthetjük burgonyával, rizzsel, vagy búzaliszttel, majd a végén dúsítjuk egy kiskanál hidegen hozzákevert zsiradékkal.

Alkalmazható technológiák és új nyersanyagok

  • jellegzetes főzelékfajta, amit kaphat a baba az anyatejes / tápszeres vagy vizes főzelék rizses vagy burgonyás sűrítéssel.
  • zöldségek: spenót, brokkoli, fehérrépa, spárga
  • gyümölcsök: továbbra is csak a préselt levük adható alapos mosást és hámozást követően, mert az emésztésük megterhelő ebben a korban
    adható gyümölcsök (leve): körte, meggy, áfonya
  • gabonafélék: rizs, kukoricaliszt, búzaliszt
  • ízesítő anyagok: petrezselyemzöld, kapor, vöröshagyma, zöldpaprika
  • tea: hárs, kamilla, borsmenta (nem feketeteaként)
  • elkészítési technológiák: turmixolás, sűrítés burgonyával / rizzsel, lisztes hintés, dúsítás egy kanál zsiradékkal

A főzelékkészítés szabályai

  • A nyersanyagokat mindig megbízható forrásból szerezzük be. A legjobb alapanyag a csecsemő számára a bioélelmiszer.
  • A lehetőségeknek és tárolási kapacitásnak megfelelően raktározzuk el a friss alapanyagokat. A nyersanyagok eltevése kizárólag mélyhűtéssel történjen natúr formában (se cukrot, se sót, se fűszert ne tegyünk hozzá).
  • A zöldségeket, gyümölcsöket mindig egészben, nem felaprítva, alaposan mossuk meg. (darabolás után is célszerü leöblíteni)
  • A főzelékeket, pépeket kevés folyadék hozzáadásával készítsük el, máskülönben a táplálkozás élettani szempontból értéktelenebb lesz.
  • A puha nyersanyagot szitán nyomkodjuk át kanállal. A késöbbiek során a pépesítést végezhetjük turmixolással is, de nem elfelejtendő, hogy így a rosttartalom finom formában benne marad.
  • A már pépesített főzeléket újra fel kell forralni, majd hidegvízbe állítva, rövid idő alatt kb. 35 °C- ra vissza kell hűteni. (a hűlést folyamatos keveréssel meg tudjuk gyorsítani)
  • Elkészíthetünk egy főzés alkalmával 2-3 adag ételt is, de a baba tányérjára egyszerre keveset tegyünk, mivel a tányérban lévő maradék mindig kidobandó, a többi viszont lefedve hűtőszekrényben tárolható.
  • A megmelegített ételt alaposan keverjük össze és mindig ellenőrizzük a hőfokot mielőtt az etetést elkezdenénk. Ne használjunk mikrohullámú sütőt a melegítéshez!
  • Azokat az edényeket, amiket a baba ételeinek elkészítéséhez használunk mindig külön szivaccsal mossuk el, és ne használjuk máshoz csak a főzelékek elkészítéséhez, tárolásához, és az etetéshez.
Forrás:

https://www.who.int/health-topics/complementary-feeding#tab=tab_1
https://www.who.int/westernpacific/health-topics/breastfeeding?fbclid=IwAR3NizGbneHdSLsdNow3RTa7shYlI8xFQrf0ZUcF_OYRO6LspB5_ilJNuMU
https://mave.hu/uploads/file/VSZK%20protokoll%20csecsemo%20taplalasa%200-12%20ho.pdf