Zavaró lehet, mikor valaki arra hivatkozik, hogy ő kerüli a glutént, nem ehet sült krumplit, ami előtt korábban valamilyen bundázott hús sült az olajban, de aztán még is beleharap a kenyér pudingba. Az elnevezések pedig tovább tetézik az összezavarodottságot, allergia, érzékenység, cöliákia.
Mi is a különbség?
Természetesen nem mindegy, melyik elnevezést is használjuk, a fontos még is inkább az, hogy a közvetlen környezetünk, a családunk, a barátaink figyeljenek oda az igényekre és kérdezzenek az étkezések előtt és alatt, hogy fogyaszthatja-e ez adott ételt.
Ételallergiák
Az ételallergiák definíciója a táplálék összetevője által kiváltott, mindig reprodukálható, adverz tüneteket okozó, kóros immunreakció, mely keresztreakciót is adhat (a szerveztünk a különböző allergéneket azonosként ismeri fel).
Az allergiát okozó étel vagy ételcsoport, – ami megjelenhet nyíltan és rejtetten (virsliben például) – fogyasztása során a szervezetünk fellép az allergénnel szemben, ami bizonyos tünetekkel jár, mint a viszketés, dagadás, kiütések. Rengeteg embernél azonban veszélyesebb tünetek is jelentkezhetnek, mint a nehézlégzés, nyelési nehézség, vérnyomás esés, ájulás, anafilaxiás sokk, ami akár az életet is veszélyeztetheti. Az élelmiszerek adott csoportjai okozhatnak reakciókat (összesen 14), de az esetek 90 %-ban a tej, búza, tojás, szója, hal, kagyló, mogyoró, olajos magvak, szezámmag a felelős. Az ételallergiásoknak kerülni kell az adott élelmiszer csoportot, a legkisebb mennyiségben is. A korábban bekövetkezett kapcsolat az allergénnel lehetett enyhébb, de az újbóli, sorozatos érintkezés eredményezhet erősebb és potenciálisan életet fenyegető tüneteket.
A 14 allergén
- Glutén: búza (kamut és a tönköly is), rozs, árpa, zab (szennyeződés következtében), illetve az ezekből készült termékek,
- Rákfélék és abból készült termékek
- Tojás és abból készült termékek
- Halak és abból készült termékek
- Földimogyoró és abból készült termékek
- Szójabab és abból készült termékek
- Tej és tejtermékek (kivétel a tejsavó)
- Diófélék, mint a mandula, mogyoró, dió, pekándió, brazildió, pisztácia, makadámdió, queenslandi dió és az ezekből készült termékek
- Zeller és az ezekből készült termékek
- Mustár és az ezekből készült termékek
- Szezámmag és az ezekből készült termékek
- Kéndioxid
- Csillagfürt és az ezekből készült termékek
- Puhatestűek és az ezekből készült termékek
Cöliákia
Ez egy életen át tartó állapot. A glutén ellen termelődő, antitestekkel jellemezhető szisztémás, autoimmun kórkép, ami genetikailag fogékony egyéneknél alakul ki, ami felszívódási zavarral és abnormális bélboholy szerkezettel jár. A folyamat során sérülnek a vékonybélben található bélbolyhok, ezért alakul ki a felszívódási zavar, ami súlyos tápanyag hiányhoz vezethet. A kialakuló károsodás a glutén fogyasztásnak köszönhető, amely egy a búzában, árpában, rozsban megtalálható fehérje, zabban is fellelhető keresztszennyeződés esetén. Glutén tartalmú élelmiszer fogyasztása során, az immunvédekezés túlreagál, ezáltal károsítja a tápanyagok felszívásáért felelős bélbolyhokat a vékonybélben. Ennek eredményeképpen kialakul egy elégtelen felszívódás, ami az idő előrehaladtával egyre súlyosabb és súlyosabb tápanyaghiányt eredményez. A cöliákia bármikor jelentkezhet, csecsemőkorban és felnőttkorban is.
Tünetei
Tünetei közé tartozik a krónikus hasmenés, a világos bűzös széklet, székrekedés, puffadás, fogyás, vérszegénység, csontritkulás, töredezett haj, hajhullás, fogzománc károsodás, K-vitamin hiány, nők esetében menstruációs zavar, gyerekek esetében növekedésben való elmaradás, fogelszíneződés, késői nemi érés. A rizikó a cöliákia kialakulására azoknál magasabb, akiknél családban már korábban előfordult.
A gluténmentes diéta az elsődleges kezelési mód a cöliákiára, ami egy élethosszon át követendő diéta.
Nem cöliákiás gluténérzékenység
A nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS vagy rövidebben glutén érzékenység) se nem allergia, se nem autoimmunválasz a szerveztünk részéről. A tünetek átfedésben vannak a cöliákiáéval, azonban a tüneteket nem befolyásolják olyan mértékben az életminőséget és károsítják a bélboholy szerkezetet. Glutén szenzitivitás alatt, a folyamatos glutén fogyasztásnak egyelőre tisztázatlanok a hosszú távú következményei. Érzékenység esetén, a glutén fogyasztás mennyisége tolerálható, ami azt jelenti, hogy egy megállapított glutén mennyiséget (küszöbdózist) fogyaszthat a beteg, vagy teljesen elhagyhatja azt, mint a cöliákiások esetében. Érdemes ügyelni a kereszt szennyeződésre, hogy zéróra redukáljuk a bevitelt, vagy, hogy ne lépjük túl a meghatározott mennyiséget. Érdemes dietetikus segítségét kérni a megfelelő diéta összeállításához, illetve tippeket és tanácsokat kérni, hogyan kerüljük el a keresztszennyeződést, vagy a rejtett glutén tartalmú élelmiszereket.
Források:
Bármilyen kérdés adódna vedd fel velünk a kapcsolatot az info [kukac] tisztanelni.hu e-mail címen vagy a FaceBook oldalunkon keresztül: TisztanElni a FaceBookon
Legyen szép napod!
