Az intermittent fasting a csoda diéta és a tudomány oldala
Ha a keresőnkbe beírjuk, hogy intermittent fasting diéta, több száz találatot jegyzünk. Különböző weboldalak elég nagy felhajtást csapnak a diéta körül, hiszen garantált fogyást ígér és szélsőségesebb esetekben bizonyosságot ad afelől, hogy kézben tartható a szív és érrendszeri betegség, az alvászavar, a kettes típusú cukorbetegség és még az öregedési folyamatokat is lassíthatjuk. Azonban a vizsgálatok és kutatások hiánya miatt, ezek az állítások abszolút nem tekinthetők relevánsnak.
A diétára irányuló kutatások is olyan tanulmányokból erednek, ahol a vizsgált csoport kis egyedszámú, vagy állatokon végzett méréseken alapul, illetve rendkívül rövid időperiódus állt rendelkezésre a felmérések lebonyolítása során. Így ezek eredményei nem tekinthetőek biztosnak, illetve mérvadónak, ezáltal nem ültethető biztonságosan gyakorlatba, alkalmassá téve a diétát széles körben történő felhasználásra. Az intermittent fasting diéta hosszú távú hatásai teljesen ismeretlenek.
Miért is kapott ekkora érdeklődést az effajta étkezési ritmus, ami váltakozó étkezési és böjtölési periódusokon alapszik? Varázsütés lenne, vagy csak egy újabb étkezési hóbort, egy divatdiéta? Három különböző intermittent fasting séma került górcső alá, melyek sajátos táplálkozási mintát alkalmaztak. Ezek a kutatások pedig feltérképezték ezeket a sémákat, a súlyvesztést helyezve a középpontba. De milyen eredményekkel?
Másnaponként váltakozó étkezési ritmusok
Hogy mit is jelent ez? Lényegében arra utal, hogy egy vagy több naponként váltogatunk a böjtölés és étkezés között. A böjtölés időszaka alatt, nem lehet olyan élelmiszert, illetve italt fogyasztani, ami energia tartalommal bír. Az energiamentes italok, mint a tea, a kávé és a víz szabadon fogyasztható. Az étkezéshez kötött napokon, azt lehet enni, amit csak szeretnék, figyelembe véve az egészséges táplálkozási irányzatokat. Elméletben ezzel a heti bevitt energia mennyiségünk a felére csökken és ennek későbbi következményeképp, sikeresen szabadulhatunk meg a felesleges testsúlytól. Hangsúlyozandó, hogy elméletben.
Hatásos, mint fogyókúra?
Különböző tanulmányok eredményei alapján megállapításra került, hogy a váltakozó étkezési ritmust követők, közel azonos arányban és mértékben vesztettek a testsúlyukból, mint akik egy normális, alacsony energiatartalmú diétát követtek.
Mivel azonban a diéta nehéz és kihívó sablonokat tartalmaz, ezért az intermittent fasting diétát alkalmazók körében rendszeresek voltak a különböző mellékhatások, mint az éhezés következtében kialakuló élesen nyilalló fájdalom, csökkent koncentrációs készség – különösen a böjtölős napokon -. Arról nem beszélve, hogy az emberek hajlamosak voltak többet enni a megszokottnál az étkezéshez kötött napokon. Ennek következtében nem tudtak kizárni elegendő kalóriát a fogyáshoz. A hosszú távon alkalmazott diéta gyakorolt hatásai a szervezetre és az egészségre pedig a kevés rendelkezésre álló információ miatt hiányos. Így a diéta e formája további kutatásokra szorul.
Módosított böjtölés
A módosult böjtölés a nagyon alacsony mennyiségű étel fogyasztást foglalja magába a böjtnapokon. Egyes módosított böjtök meghatározzák, hogy a normál étkezési igényeinkhez képest, mindössze 20-25 energiaszázaléknyi kalóriát fogyaszthatunk. Míg más típusok mindösszesen napi 500 kalóriát engedélyeznek. Egy ettől is eltérőbb verzió az 5:2-es böjtre hivatkozik, vagyis a hét 2 napján böjtölni kell, míg a másik 5 napon a normális étkezésre kell fókuszálni.
Hatásos, mint fogyókúra?
Ellentétes eredmények születtek ezzel kapcsolatban. Az egyik tanulmány szerint egyes résztvevők a módosított böjtölés következtében több súlyfeleslegtől szabadultak meg, mint azok, akik valamilyen tradicionális fogyókúrát követtek, habár a súlyvesztés mértékében nem volt számottevő eredmény. Másik tanulmány azonban nem vélt felfedezni semmiféle különbséget a módosított böjt és egy átlagosnak nevezhető kalória szegény diétát összehasonlítva. Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő kísérlet, hogy megbizonyosodjunk a diéta hatásosságáról és biztonságosságáról.
Időhöz kötött böjtölés
Az időhöz kötött böjtölés a kalóriabevitelt az ébren töltött időhöz köti elsősorban. A cél az, hogy 8-12 órát böjtöljünk naponta és ennek nagy mennyisége az alvás idő alatt történjen. Ez egy könnyebb étkezési sémának bizonyul azok számára, akik nem nassolnak vacsora után, vagy felkelés után nem ülnek le azonnal reggelizni. Ezzel lényegében bekorlátozzuk, egy idősávba az aznapi étkezéseket és a bevitt energiamennyiségét.
Hatásos, mint fogyókúra?
Rengeteg vita övezi az effektivitását ennek az intermittent fasting diéta típusnak, különösképp a testsúlyvesztés szempontjából. A legtöbb kísérlet állatokon zajlott. A bevont önkénteseken zajló kutatások száma és eredményei, pedig rendkívül gyérnek nevezhetőek, így hosszú távú következtetést itt sem lehet megállapítani.
Végszó
Az intermittent fasting diéták, jelenleg nem ajánlottak a súlyproblémák vagy az egészségi állapot kezelésére. Kutatásokra van szükség a diétát illetően, különösképp a mellékhatások vizsgálatának tekintetében. Hiszen az éheztetés következményeképp tápanyag hiányos állapotok alakulhatnak ki. Egyes személyeknél további egészségi állapot romlást idézhet elő, például cukorbetegek, terhes és szoptató nők és étkezési zavarokkal küzdők esetében. Bárki, aki azonban, ha mégis emellett a divatdiéta mellett dönt, mindenképpen beszéljen a házi- vagy kezelőorvosával.
Személyre szabott, súlykorlátozó étkezési terv kialakításához pedig érdemes egy regisztrált dietetikussal konzultálni, hiszen teljesen a mi igényeinkre, céljainkra szabja a tápanyag dús, alacsony energiát tartalmazó diétát, aminek az eredménye egy egészséges kiegyensúlyozott fogyás, mindenféle koplalás és éhezés nélkül.
Források:
https://academic.oup.com/nutritionreviews/article/73/10/661/1849182
https://www.eatright.org/