Az agy fájdalom szűrése
Tegyük fel, hogy véletlenül az ujjunkra csapunk a kalapáccsal. Úgy érezzük, hogy a fájdalom az ujjunkban van, pedig elsősorban nem az ujjunk felelős. Az emberi agy egyik lenyűgöző tulajdonsága, hogy folyamatosan cenzúrázza a bejövő információt annak érdekében, hogy az éppen legfontosabb dologra tudjunk fókuszálni, így erősen befolyásolja fájdalomérzetünket. Az agy dönti el mi a fontos és így azt is mire koncentrál. A legtöbb esetben a fájdalom fontos információ, hiszen agyunk így közli velünk, valami baj van.
Máskor viszont a háttérbe szorul. Ezt mutatja be tökéletesen Dwayne Turner, amerikai hadi medikus története, aki 2003-ban szolgált Irakban. Az egységét váratlan támadás érte és Turnert megsebesített egy gránát az oldalán és a lábán, anélkül, hogy ő mindezt észrevette volna. A sérülés ellenére Turner elkezdte bajtársait segíteni és elsősegélyt adott nekik. Mindeközben kétszer is meglőtték, az egyik golyó eltörte a karját, de Turner szinte semmilyen fájdalmat nem érzett.
A fájdalom persze nem marad el és ez így van jól. Amint a hasonló stresszhelyzetek megszűnnek a fájdalom teret kap és elvégzi fontos jelző feladatát, sőt, érzékenyebbek leszünk az ezt követő apróbb fájdalmakra is.
Az érzelmeken sok múlik
Az agy a fájdalom intenzitása mellett a hozzá kapcsolódó érzelemért is felelős. A pozitív érzelmek, mint a nyugalom, a biztonság, másokhoz való tartozás minimalizálja a fájdalmat, míg a negatív érzelmek épp az ellenkezőjét váltják ki. A múltban több kínzó technika ez utóbbit használták ki. Például a megalázás, vagy a váratlan ingerlés mind növeli a fájdalomérzetet. A szeptember 11.-i terrortámadás után a CIA is használta ezeket a módszereket információszerzés céljából, hogy megelőzhessék a további támadásokat, de a módszer nem volt kifejezetten eredményes, és titokban folyt a nem éppen humánus volta miatt.
Mivel tehát nem a kezünk, hanem agyunk határozza meg, hogy mennyire érezünk fájdalmat, ha rácsapunk a kalapáccsal, felmerül annak a lehetősége, hogy egyes emberek megtanulhatják szűrni a fájdalmat, például meditáció, mindfulness segítségével. Ez opció lehet például krónikus fájdalommal élőknek.
Források:
Mindig is bennem volt a vágy, hogy jobban megismerjem az emberi lélektant és ezt valamilyen segítő szakmában jóra fordítsam. Így kerültem a pszichológia tanulás hosszadalmas, de hálás útjára. Célom leginkább a táplálkozás, a mindennapi szokások és pszichológia közti kapcsolatot boncolgatni. Cikkeinknek főként az “ép testben ép lélek” gondolat szolgál alapul, én főként az utóbbi megértésére próbálok majd egy kis rálátást adni írásaimmal, mindezt elsősorban nem azzal a szándékkal, hogy tanácsot adjak, hanem hogy a nagyobb tudatosság és önismeret fontosságát hirdessem. A leírtak átgondolásának és felhasználásának lehetősége már a kedves olvasóé.
Bármilyen kérdés adódna vedd fel velünk a kapcsolatot az info [kukac] tisztanelni.hu e-mail címen vagy a FaceBook oldalunkon keresztül: TisztanElni a FaceBookon
Legyen szép napod!
