A mindennapos zene

A modern technológia vívmányai elérték, hogy a zene ma már jobban áthatja életünket, mint korábban bármikor. Hallgatjuk a kocsiban, a metrón, a munkahelyen, futás, vagy bevásárlás közben. Számos helyzetbe beiktatjuk, unaloműzésre, figyelemelterelésre használjuk. Viszont más, érdekes felhasználási módja is van, amire talán nem is gondolunk. Ez nem meglepő, bizonyos szempontból a zene felhasználhatóságinak kutatása még gyerekcipőben jár, pedig ezen felhasználások létezéséről már jó ideje tudunk, mégis, megértésük nehézséget jelent. Az egyik ilyen fájdalomcsillapítóként való alkalmazása.  

Fájdalom és stressz

A zene gyógyító hatását már jó ideje sejtjük. A történelem során több kultúra is használta gyógyításra, igaz elsősorban nem a test, hanem a lélek megerősítésére. Fájdalomcsillapító hatása sem titok, Gadener és Licklider már 1960-ban beszámoltak analgetikus hatásáról fájdalmas korházi beavatkozásoknál és azóta számtalan szerző jutott hasonló eredményre. A kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a zene képes csillapítani stresszt és depresszív érzelmeket akut, vagy krónikus fájdalomtól szenvedőknél. Segít a reménytelenség és tehetetlenség érzésében is, valamint pozitív hatással van az alvásra és csökkenti a kortizol szintet.

Zeneterápia

A zenének persze minden formában lehet pozitív hatása, mégis strukturált felhasználása lehet előnyösebb. Az ezzel foglalkozó terület a zeneterápia, mely tudatosan építi be terápiás, relaxációs folyamatokba, fájdalom és szorongáscsökkentő módszerekbe az életminőség javítása érdekében. A zeneterápia területén számos vizsgálat vezetett fantasztikus eredményekhez. Fejlesztették már zenével Parkinson kórosok finom motoros koordinációját, enyhítették depressziós betegek tüneteit, segíttek elnyomni pszichotikus tüneteket, segítették koraszülött csecsemők táplálkozását és könnyítették már meg kardiológiai páciensek felépülését.

Ebből egyértelműen látszik, hogy számos téren lehet pozitív hatása. Mint cikkünk elején, megint meg kell azonban jegyezni, hogy a felhasználás kutatása sok tekintetben gyerekcipőben jár. Az imént említett hatásokat egyedi vizsgálatok támasztják alá, megerősítésükhöz további kutatásra van szükség, de a potenciál kecsegtető. A legkonzisztensebb eredmény a fájdalomkezeléssel kapcsolatban mutatkozott.

Miként enyhíti a fájdalmat?

A fájdalom nem csak szenzoros jelenség, affektív élmény is egyben. Az érzékelt fájdalomhoz érzelmek is társulnak, amiket fiziológiai és pszichológiai folyamatok befolyásolnak. Az aktuális érzelmi állapot hatással van a testi folyamatokra, a zene pedig erősen befolyásolja az érzelmi állapotot. Mindezt úgy éri el, hogy hatást gyakorol központi idegrendszerünkre, különösen agyunk legősibb területeire, mint például a limbikus rendszer, mely olyan jutalmazó régiókat foglal magába, mint a nucleus accumbens. Szerepet játszik a striatum, az anterior cinguláris kéreg és az amygdala is. A hatás széleskörű és átfogó.

A fájdalmat kísérő érzelmek meghatározzák, hogy az átélt fájdalom milyen mértékű. A negatív érzelmek, a szorongás, a fájdalomtól való félelem promotálják a fájdalmat, míg a pozitív érzelmek enyhítik a szubjektív fájdalomélményt. Ugyanaz a fájdalominger ellentétes érzelmi állapotokban nagyon eltérő élményt jelent. A fájdalmat tehát azáltal enyhíti, hogy a vele járó negatív érzelmeket minimalizálja.

zene

Melyik műfaj a legjobb?

Erre a kérdésre nehéz választ adni. Néhány eredmény szerint fájdalomkezelés esetén a kellemes, vidám zene csökkenti, míg kellemetlen, vagy szomorú dallam növeli az fájdalomélményt. Az hogy a szomorú zene feltétlenül negatív hatást gyakorol, nem egyértelmű, különösen úgy, hogy más kutatások kifejezetten a melankolikus zenét kötötték össze a hallgatás közben olykor jelentkező “hidegrázás”(angolul “chills”) élménnyel. Az biztos hogy nem minden műfaj egyformán hatékony, de igen eltérő hangzásvilágok is működhetnek. Egy 2008-as kutatásban a kliensek nőgyógyászati beavatkozás után hallgattak zenét. Az egyik csoport nyugati zongoraműveket hallgatott, a másik tradicionális koreai népzenét. Itt a két alternatíva fájdalomenyhítő hatékonyságában nem volt különbség.

Az elég egyértelműnek tűnik, hogy az egyén által preferált dal, műfaj hatékonyabb, mint a kutató által kiválasztott. Itt persze szerepet játszik az ismerősség élménye, hiszen kellemes, ismerős ingerek előhívnak nosztalgikus érzéseket, míg ismeretleneknek nem. Azonban egyedül ez a faktor biztos nem felelős a fájdalomenyhítésért, egy 2004-es kutatás kimutatta, hogy először hallott zenei inger is képes olyan limbikus aktivitást és pozitív érzelmeket kiváltani, mint a kedvenc számok.

Endogén opioidok

A fájdalomenyhítésben nagy szerepet játszhatnak az endogén opioidok és az olyan neuropeptidek, mint az oxytocin. Ezek képesek a szervezet számára előnyös folyamatokat előidézni. Az agyban termelt opiátok mind a fizikai, mind a lelki fájdalom csökkentésében szerepet vállalnak. Ezek az endogén opioidok például alacsony mennyiségben találhatók meg depressziós betegeknél. Egy fiatal csirkékkel végzett kísérletben, az állatok zene hatására a normálisnál jóval sűrűbben csapkodtak a szárnyukkal. Ugyanez a hatás elérhető ha oxytocint adunk be nekik. Az agy zene hatására tehát könnyen lehet, hogy oxytocint termel.

Mi haszna van ennek?

A fájdalomenyhítő aspektus azért fontos, mert egy gyógyszermentes, noninvazív fájdalomcsillapító stratégiával kecsegtet. Korházi környezetben végzett vizsgálatok rendre kimutatják, hogy zeneterápiával kezeltek kevesebb fájdalomcsillapítót igényelnek. Egy kutatásban ez hatásosabb volt, mint a többi betegnek felírt midazolam, egy másikban pedig a zenét hallgatóknak kevesebb morfium kellett, mint a kontroll csoportnak. Fontos azonban kiemelni, hogy egyedüli használata nem javasolt. A fájdalomenyhítő hatás a kutatásokban évtizedek óta, viszonylag konzisztensen megmutatkozik, de ezen hatások magnitúdója alacsony. A megszokott fájdalomcsillapítókat tehát nem váltja fel, de mennyiségüket csökkentheti. Mindez pénzt spórol, biztonságosabb és nem kell más, gyógyszeres kezeléssel való negatív kölcsönhatástól tartani.

Egy, kritikus faktor ismerete nélkül, egyelőre azt mondhatjuk, hogy a zene elsősorban a fájdalmas érzelmek szabályozásával mérsékli a fájdalmat, legyen az fizikai, vagy mentális. Noha jelenlegi tudásunk még hiányos, arra elég, hogy lássuk, a zene és az érzelmek közötti kapcsolatot érdemes felhasználni.

Források:

Bernatzky, Guenther, Presch, M., Anderson, M., & Panksepp, J. (2011). Emotional foundations of music as a non-pharmacological pain management tool in modern medicine. Neuroscience & Biobehavioral Reviews, 35(9), 1989–1999. https://doi.org/10.1016/j.neubiorev.2011.06.005

Bernatzky, Günther, Bernatzky, P., Hesse, H.-P., Staffen, W., & Ladurner, G. (2004). Stimulating music increases motor coordination in patients afflicted with Morbus Parkinson. Neuroscience Letters, 361(1), 4–8. https://doi.org/10.1016/j.neulet.2003.12.022

Brown, S., Martinez, M. J., & Parsons, L. M. (2004). Passive music listening spontaneously engages limbic and paralimbic systems. NeuroReport, 15(13), 2033–2037.

MacDonald, R. A. R., Mitchell, L. A., Dillon, T., Serpell, M. G., Davies, J. B., & Ashley, E. A. (2003). An empirical investigation of the anxiolytic and pain reducing effects of music. Psychology of Music. https://doi.org/10.1177/0305735603031002294

Silverman, M. J. (2003). The influence of music on the symptoms of psychosis: A meta-analysis. Journal of Music Therapy, 40(1), 27–40. https://doi.org/10.1093/jmt/40.1.27

To Ease Pain, Reach For Your Playlist. (é. n.). NPR.Org. Elérés 2020. november 28., forrás https://www.npr.org/sections/health-shots/2015/06/22/415048075/to-ease-pain-reach-for-your-playlist-instead-of-popping-a-pill

Kapcsolódó tartalom:

Szólj hozzá Facebookal
Bármilyen kérdésed van keress minket bátran és 24 órán belül válaszolunk neked!

Pin It on Pinterest