A szorongás azon érzések egyike, amit csak keveseknek kell bemutatni. Rendszeresen, vagy csak néha, néhány pillanatra, vagy akár éveken át, de legtöbbünk megtapasztalja valamilyen módon. Lássunk néhány érdekes tényt erről az evolúciósan ugyan hasznos, de sokszor bénító ismerősről.

1. A szorongástól minden bűzlik.

Az egyik legmeglepőbb információ a szorongásról, hogy amint eluralkodik rajtunk, hajlamosak vagyunk a semleges szagokat is büdösnek ítélni. Normál esetben a szagfeldolgozást a szaglórendszer végzi, ám szorongásnál az érzelmek is szerepet kapnak. Lévén, hogy a szaglás a legősibb érzékünk, szorosan kapcsolódik érzelmeinkhez. A veszélyre figyelmezető szorongás negatív érzéseket hív elő bennünk és ezért az érzékelt szagokat is rosszabbnak találjuk. A szorongó ember egyébként jobb a rossz szagok megkülönböztetésében is.

2. A környezet komoly szerepet játszik.

A szorongásra való hajlamunk valamennyire genetikailag kódolt, ám a környezetünk nagyobb szerepet kap. Erősen szorongó szülők például inkább hajlamosak olyan viselkedésre gyermekeikkel szemben, ami őket is szorongóvá tesz. Ilyen például a személynek szóló túlzott kritika, a hidegség és a kétkedés.

3. A szorongás rontja az egyensúlyérzéket.

A súlyosabban szorongó emberek gyakran szenvedhetnek egyensúly problémákkal. Olykor ok nélkül szédülnek, vagy inognak állás közben. Ez a meglepő jelenség különösen gyerekeknél fordul elő. Az egyensúly probléma kezelése a szorongást is csökkentheti.

szorongás

4. A szorongó emberek hamar ugranak következtetésre.

Szintén tény, hogy a szorongó emberek gyors következtetéseket vonnak le mikor különböző arckifejezéseket ítélnek meg. Ez az észlelési érzékenység különösen párkapcsolati téren befolyásolhatja negatívan az ember életét. Noha a szorongó ember nagyobb ébersége miatt jobban is megítélhet egy arcot, mint egy nem szorongó, ez a működés a gyors konklúzió miatt konfliktusok halmazát okozhatja.

5. A szorongó ember személyes tere tágabb.

Van egy távolság, amin belül nem szívesen látunk senkit magunk mellett, legalábbis engedély nélkül. Például az arc előtt ez körülbelül 20-40 cm. Amennyiben valaki ezen belül tartózkodik engedély nélkül, az furcsa érzés. Egy 2013-as kutatás szerint a szorongó embereknél ez a távolság nagyobb.

6. A szorongás okozhat memória gondokat.

A szorongó embernek nehezére esik a jelenben maradni és a környezetre koncentrálni. Gondolataikat lefoglalja, hogy valamilyen rossz dolog történhet és az emiatt való aggódás eltereli a figyelmüket. A szorongó ember ezért tud néha úgy feltűnni, mint aki szórakozott, vagy nem figyel. Memóriájával ugyan nincs gond, de sok történés elrepül mellette.

Források:

Bart, O., Bar-Haim, Y., Weizman, E., Levin, M., Sadeh, A., & Mintz, M. (2009). Balance treatment ameliorates anxiety and increases self-esteem in children with comorbid anxiety and balance disorder. Research in Developmental Disabilities, 30(3), 486–495. https://doi.org/10.1016/j.ridd.2008.07.008

Crosby Budinger, M., Drazdowski, T. K., & Ginsburg, G. S. (2013). Anxiety-Promoting Parenting Behaviors: A Comparison of Anxious Parents with and without Social Anxiety Disorder. Child Psychiatry & Human Development, 44(3), 412–418. https://doi.org/10.1007/s10578-012-0335-9

Fraley, R. C., Niedenthal, P. M., Marks, M., Brumbaugh, C., & Vicary, A. (2006). Adult Attachment and the Perception of Emotional Expressions: Probing the Hyperactivating Strategies Underlying Anxious Attachment. Journal of Personality, 74(4), 1163–1190. https://doi.org/10.1111/j.1467-6494.2006.00406.x

Krusemark, E. A., & Li, W. (2013). From Early Sensory Specialization to Later Perceptual Generalization: Dynamic Temporal Progression in Perceiving Individual Threats. Journal of Neuroscience, 33(2), 587–594. https://doi.org/10.1523/JNEUROSCI.1379-12.2013

Sambo, C. F., & Iannetti, G. D. (2013). Better Safe Than Sorry? The Safety Margin Surrounding the Body Is Increased by Anxiety. Journal of Neuroscience, 33(35), 14225–14230. https://doi.org/10.1523/JNEUROSCI.0706-13.2013

Kapcsolódó tartalom: