1. Az IQ egységes és minden IQ teszt egyformán méri.
Cattel nyomán megkülönböztetünk kristályos és fluid intelligenciát. A kristályos intelligencia alatt a már elsajátított tudást, a tanult képességeket kell érteni, fluid intelligencia alatt pedig az új, eddig ismeretlen feladatok, problémák megoldására való képességet. Az intelligencia tesztek változó mértékben mérik egyiket, vagy a másikat. A nonverbális tesztek például főleg a fluid intelligenciát teszik próbára. Az intelligenciának egyébként van más felosztása is.
2. A telefonos memória játékok növelik az intelligenciát.
Az okostelefonokon elérhető memória és agytorna játékok jótékony hatással lehetnek agyunkra. Memóriánkat valóban edzhetjük velük, agyunk aktivitását fenntarthatjuk. Teljesítményünket különösen az adott feladattípusban lehetünk képesek fokozni, ám az eddigi kutatások alapján általános intelligenciánk sajnos nem fog nőni.
3. A genetika abszolút meghatározza az IQ-t.
A IQ különbségekért a genetika kb. 50%-ban felelős, így egyértelműen döntő szerepet kap. Eddig nagyjából 500 gént ismerünk, ami szerepet játszik az intelligenciaszintben. A környezetünk viszont hatással van az intelligenciára és nagyban meghatározza, mit hozunk ki ebből a genetikai potenciálból.
4. Az IQ állandó az élet során és nem lehet növelni.
Az elérhető intelligenciánkra való genetikai potenciálunk valóban nem változik, de az IQ igen. Mivel az általános intelligenciába beleszámítanak a tanult dolgok is, nyilvánvaló, hogy az IQ nem egyezik 5 és 25 éves korban. Amennyiben növelni szeretnénk az IQ-t, arra egy biztos, az évek alatt konzisztensen bevált módszer van: az oktatás.
5. A bal kezesek okosabbak
A múltban számos híres, magas intellektusú ember volt balkezes, például Leonardo da Vinci, Michelangelo, Beethoven, Benjamin Franklin, vagy Isaac Newton. Ennek köszönhetően terjedt el a mítosz, miszerint a balkezesek okosabbak, mint a jobbkezesek, ám több kutatás és meta-analízis bizonyította, hogy ez egyáltalán nincs így.
6. A férfiak okosabbak a nőknél.
Ez az állítás, nem meglepő módon megint csak téves. A múltban azért is tűnt igaznak ez tévhit, mert a nők sokszor nem jutottak olyan oktatáshoz, mint a férfiak. Az átlag intelligencia szintjében nincs különbség a nemek között, jellemzőiben viszont van. Úgy tűnik a férfi és női intelligencia más agyterültekhez köthető inkább.
Források:
Countries by I* – Average I* by Country 2021. (é. n.). Elérés 2021. február 24., forrás https://worldpopulationreview.com/country-rankings/average-iq-by-country
Zammit, S., Allebeck, P., David, A. S., Dalman, C., Hemmingsson, T., Lundberg, I., & Lewis, G. (2004). A longitudinal study of premorbid I* Score and risk of developing schizophrenia, bipolar disorder, severe depression, and other nonaffective psychoses. Archives of General Psychiatry, 61(4), 354–360. https://doi.org/10.1001/archpsyc.61.4.354
Bármilyen kérdés adódna vedd fel velünk a kapcsolatot az info [kukac] tisztanelni.hu e-mail címen vagy a FaceBook oldalunkon keresztül: TisztanElni a FaceBookon
Legyen szép napod!
