Kávé és közösség
Sok drog ápol egyfajta szinergikus kapcsolatot a társas összejövetelekkel. Ezek az események sokszor drog használat köré épülnek, a drogtól pedig sokszor jobban élvezzük magát az interakciót. A koffein nem kivétel ezek alól, ami a társas összejövetelek egyik alap kiegészítője. A kávéház – a szociális tér – egykoron az információ áramlás tökéletes platformja volt, de a pletyka és társalgás által ma is van ilyen funkciója, a 19. és 20. század kávéházi kultúrájában pedig az értelmiségnek, politikai fórumoknak adott helyszínt. Talán nem véletlen, hogy Petőfiék is a Pilvaxban írták meg a 12 pontot.
Kognitív hatásai
Ahogy már korábban említettük, a kávéban rejlő antioxidánsok fizikai és mentális jóllétünket is segítik. A koffein aktivitást vált ki a központi idegrendszerben és mérsékelt fogyasztás esetén javítja a kognitív feladatokon való teljesítményt. Továbbá egy 2012-es kutatás szerint koffein hatására pozitívabb szemmel látjuk a világot. A vizsgálat résztvevői kávézás követően 30 perccel részt vettek egy szóbeli feladaton, amin könnyebben ismerték fel a pozitív konnotációjú szavakat, mint a negatívakat. Ez azért lehet, mert a koffein a dopamin termelésre is hatással van.
A kávé kognitív hatásairól már 1933-ban volt beszámoló Holch révén, aki azt vette észre, hogy a koffein segít a sakkozásban, ma már pedig személyiségtípusok vizsgálata is zajlik a témában. Lehetséges, hogy a kávé pozitívabb hatással van az extrovertáltakra, mint az introvertáltakra, mert nehezebb őket túlingerelni.
Adenozin blokád
A koffein hatását legjobban talán az adenozin blokád elmélet magyarázza. Az adenozin egy neurotranszmitter, ami rossz hangulattal, alacsonyabb neurális aktivitással köthető össze. A koffein gátolja az adenozin receptorokat így csökkenti az adenozin hatását. Mindez javítva a hangulatot, valamint emeli a fájdalom tűrést is. Meg kell azonban említeni, hogy túl sok koffein kialakíthat függőséget és túlstimulálhatja az idegrendszerünket, ami szorongáshoz, álmatlansághoz és magas vérnyomáshoz vezethet. A kávézásnak tehát tagadhatatlan előnyei lehetnek, ameddig mértékkel tesszük.
Források:
Stafford T. (2003). Psychology in the coffee shop. The Psychologist Vol 16 No 7