Kávé és közösség
Sok drog ápol egyfajta szinergikus kapcsolatot a társas összejövetelekkel. Ezek az események sokszor drog használat köré épülnek, a drogtól pedig sokszor jobban élvezzük magát az interakciót. A koffein nem kivétel ezek alól, ami a társas összejövetelek egyik alap kiegészítője. A kávéház – a szociális tér – egykoron az információ áramlás tökéletes platformja volt, de a pletyka és társalgás által ma is van ilyen funkciója, a 19. és 20. század kávéházi kultúrájában pedig az értelmiségnek, politikai fórumoknak adott helyszínt. Talán nem véletlen, hogy Petőfiék is a Pilvaxban írták meg a 12 pontot.
Kognitív hatásai
Ahogy már korábban említettük, a kávéban rejlő antioxidánsok fizikai és mentális jóllétünket is segítik. A koffein aktivitást vált ki a központi idegrendszerben és mérsékelt fogyasztás esetén javítja a kognitív feladatokon való teljesítményt. Továbbá egy 2012-es kutatás szerint koffein hatására pozitívabb szemmel látjuk a világot. A vizsgálat résztvevői kávézás követően 30 perccel részt vettek egy szóbeli feladaton, amin könnyebben ismerték fel a pozitív konnotációjú szavakat, mint a negatívakat. Ez azért lehet, mert a koffein a dopamin termelésre is hatással van.
A kávé kognitív hatásairól már 1933-ban volt beszámoló Holch révén, aki azt vette észre, hogy a koffein segít a sakkozásban, ma már pedig személyiségtípusok vizsgálata is zajlik a témában. Lehetséges, hogy a kávé pozitívabb hatással van az extrovertáltakra, mint az introvertáltakra, mert nehezebb őket túlingerelni.
Adenozin blokád
A koffein hatását legjobban talán az adenozin blokád elmélet magyarázza. Az adenozin egy neurotranszmitter, ami rossz hangulattal, alacsonyabb neurális aktivitással köthető össze. A koffein gátolja az adenozin receptorokat így csökkenti az adenozin hatását. Mindez javítva a hangulatot, valamint emeli a fájdalom tűrést is. Meg kell azonban említeni, hogy túl sok koffein kialakíthat függőséget és túlstimulálhatja az idegrendszerünket, ami szorongáshoz, álmatlansághoz és magas vérnyomáshoz vezethet. A kávézásnak tehát tagadhatatlan előnyei lehetnek, ameddig mértékkel tesszük.
Források:
Stafford T. (2003). Psychology in the coffee shop. The Psychologist Vol 16 No 7
Mindig is bennem volt a vágy, hogy jobban megismerjem az emberi lélektant és ezt valamilyen segítő szakmában jóra fordítsam. Így kerültem a pszichológia tanulás hosszadalmas, de hálás útjára. Célom leginkább a táplálkozás, a mindennapi szokások és pszichológia közti kapcsolatot boncolgatni. Cikkeinknek főként az “ép testben ép lélek” gondolat szolgál alapul, én főként az utóbbi megértésére próbálok majd egy kis rálátást adni írásaimmal, mindezt elsősorban nem azzal a szándékkal, hogy tanácsot adjak, hanem hogy a nagyobb tudatosság és önismeret fontosságát hirdessem. A leírtak átgondolásának és felhasználásának lehetősége már a kedves olvasóé.
Bármilyen kérdés adódna vedd fel velünk a kapcsolatot az info [kukac] tisztanelni.hu e-mail címen vagy a FaceBook oldalunkon keresztül: TisztanElni a FaceBookon
Legyen szép napod!
