Étkezés kisgyermekkorban, avagy mit egyen a gyermek 1-3 éves korig?

Táplálkozás, Baba-Mama Világ

egy kisgyermek dinnyét majszol

Egytől három éves korig a gyermekek hatalmas fejlődésen mennek keresztül minden szempontból. Rengeteget fejlődik a mozgáskoordináció. Az imbolygó, bizonytalan lépésekből bátor futás lesz. A baba kommunikációja mérfőldkőhöz ér, amikor felismerhetővé válnak a szavai, majd a gügyögést teljesen felváltja az érthető beszéd. Na és persze három éves korra akkorát nőnek a gyerekek, hogy a babás testalkatot teljesen felváltja a kisgyermek alak. Mind a növekedés mind az érés nagyon látványos ebben a korban, éppen ezért érdemes odafigyelni az étkezésre, mert a megfelelő tápanyagok elengedhetetlenek az ideális fejlődéshez ebben a roppant érzékeny korszakban.

Mire figyeljen oda a szülő?

A szeparáció folyamata megkezdődik gyakorlatilag az anyatejről való leválasztással és ezzel megnyílik egy vékonyka ösvény az önállósodás rögös és hosszú útján. Minél jobban ki tudja fejezni magát a gyermek, annál jobban képes a saját akarat érvényesítésére, tehát az önálló döntések meghozatalára. Az önállósodásra való biztatás nagyon fontos és hasznos dolog. Célszerű hagyni a gyermeket, hogy dönthessen olyan mindennapos dolgokról, mint például az étel, vagy az aznapi ruhája, hogy már kicsi korától kezdve lássa, hogy a döntéseknek következményeik vannak.

Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy a gyermek diktál a szülőknek. Pusztán az őt érintő dolgokba engedjünk neki beleszólást, választást. Így tehát nem azt kérdezzük tőle, hogy „Mit szeretnél enni?”, hanem azt kérdezzük, hogy „Banánt vagy almát ennél tízóraira?”. Hiszen ennyi idősen még nem tudja felmérni, hogy mi lenne a legjobb a számára, de a szülő olyan választási lehetőséget teremthet, amivel minden választás a gyermek előnyét szolgálja, viszont a döntés mégis a kicsi kezében van.

Az evés legyen egyfajta meghitt családi program, ami közben nincs helye filmezésnek, telefonálásnak, újságolvasásnak. Inkább beszélgetéssel, kapcsolatteremtéssel teljen az étkezés. A gyerektől is várjuk el, hogy ne hozza a játékát az asztalhoz  (maximum a székére tegye le), ilyenkor az evéssel foglalkozzon. Az étkezés helye pedig az étkezőasztal, nem a játszósarokban eszünk, és nem járkálunk a lakásban evés közben. Állítsuk az asztalhoz az etetőszéket, amely ezentúl a gyermek helye az étkezések idejére.

Érdemes arra is odafigyelni, hogy az étkezések azonos időpontban legyenek. A gyerekeknek nagyon fontos a napirend kialakítása, mert ez stabilitást, biztonságot jelent számukra. A rendszer emellett a mentális fejlődésükhöz is szükséges, később pedig könnyebbé teszi a közösségbe való beilleszkedést is.

Ajánlatos kicsi kortól kezdve arra tanítani a gyermeket, hogy az evés addig tart, amíg mindenki befejezi, hiszen ez az óvodában is így lesz. Minél jobban megszokja az efféle szabályokat, annál kevésbé lesz traumatikus élmény az óvodába való beszokás, mert hasonlít az új rendszer az eddig megszokottakra. A nagyobb testvérek helyes magatartása ebben egyébként sokat segíthet.

Bátran dicsérjük meg az asztalnál gyermekünket, mert az növeli az önelfogadást, önbizalmát. Biztassuk, hogy „ügyesen eszik”, vagy „szépen ül az etetőszékben”, „ügyesen fogja a kanalat”. A vacsoránál például megbeszélhetjük a nap kellemes eseményeit is, amit szintén tehetünk dicsérő formában, például.: „nagyon büszke voltam rád, hogy átadtad a hintát a játszótéren annak a kislánynak”. Magáról az étkezésről is beszélgethetünk, hogy mit eszünk most, miért jó sok zöldséget enni, hogyan illik enni, miért használjuk a szalvétát, miért fontos sokat inni.

A gyermek etetése mindig nagy feladat

Mit hányszor fogyasszunk naponta?

A kiegyensúlyozott táplálkozáshoz megmutatjuk, hogy melyik élelmiszercsoportból mennyi a napi adag.

  • 6 adag folyadék: minden étkezésnél és az étkezések között is igyon a gyermek
  • 5 adag nyers zöldség vagy gyümölcs: vagy ezt, vagy azt minden étkezés mellé adunk
  • 4 adag fehérje: ötből négy étkezés tartalmazzon állati eredetű, magas biológiai értékű fehérjeforrást, mint pl.: húsféle, tejtermék, túró, tojás
  • 3 adag gabona alapú termék: ezt érdemes a három főétkezés részeként adni, például: reggelire müzli, vagy kifli, vagy zsemle, vagy puffasztott gabona; ebédre rizs (akár a húsgombóc részeként) vagy tészta, de ide számít a levesbetét is; vacsorára szendvics
  • 2 adag zsiradékféle: ezt a szendvicsek kenőanyaga vagy valamilyen magasabb zsírtartalmú sajt, vagy felvágottféle fedezi is, nem kell külön beiktatni az étkezésbe

Nyersanyagok bővítése a változatos étkezéshez

Gyümölcsök:

  • Legkorábban a citrusfélék, déligyümölcsök illeszthetők az étrendbe, amelyeknek csak a levét használhattuk fel a korábbiakban sokáig.
  • Az étrendbe végre bekerülhetnek a bogyós gyümölcsök is, mint a málna, szeder, ribizli, áfonya, stb.
  • Már meggyet és cseresznyét is adhatunk, de csak magozva.

Száraz hüvelyesek:

  • Egy éves kor után kaphat először szárazhüvelyesből készült ételt: lencselevest, szárazbab főzeléket, sárgaborsó főzeléket.

Tojás:

  • Korábban még csak a tojássárgáját, most már viszont a fehérjét, azaz az egész tojást is fogyaszthatja a gyermek.
  • Ezt elsőként célszerű az ételek készítéséhez használni, és csak azután önálló ételként kínálni.
  • A tojásételek közül a legkönnyebben a lágy tojás emészthető.

Savanyított tejtermékek:

  • Savanyított tejtermékeket, azaz joghurtot és kefirt önállóan is fogyaszthat tízóraira, vacsorára a gyermek és már nem kizárólag az ételekhez keverve lehet adni őket.
  • Pl.: gyümölcsjoghurt gabonapehellyel; vagy natúr joghurt gyümölccsel; vagy kefir, sonkás kifli, paradicsom; aludt tej, kenőmájas zsemle, uborka; gyümölcsjoghurt, mazsolás kalács

Tészták, sütemények:

  • A tésztaételek is szerepelhetnek önálló fogásként az „étlapon”.
  • Egészségesebbek a sok zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket tartalmazó tésztaételek.
  • Pl.: káposztás tészta, zöldséges lasagne, paradicsomos sajtos penne, tejszínes brokkolis csirkés spegetti. stb.
  • A sütemények, desszertek tekintetében is fontos a mértékletesség. Ne képezze részét a mindennapi étkezésnek a magas szénhidráttartalom miatt, de alkalomadtán kaphat a gyermek pl.: túró- / szilvásgombóc, meggyes rétes, gyümölcsös túrótorta, almáspite, répatorta, túrós /lekváros guba, gyümölcstorta, stb.
  • Érdemes olyan süteményeket választani, melyeknek vitamin- és tápanyagtartalma is van, nem csupán szénhidrátbomba csokiöntettel vagy rengeteg cukorral.

Továbbra is kerülendő ételek

  • Sajnos maradnak még olyan tiltólistás ételek, amiket a három éves kor betöltése előtt nem célszerű adni a gyermeknek, ilyen például a szója.
  • Az olajos magvak (dió, mogyoró, mandula, pisztárcia) egy éves kor előtti adása kerülendő, mert az ételallergének csoportjába tartoznak. Egy éves kor felett is csak darálva adjuk pl.: süteményekben, müzliben. A félrenyelés veszélye miatt még tilosak az egész szemek. Bevezetésüknél pedig mindenképp legyünk figyelemmel, nem okoz-e allergiás panaszokat.
  • A konyhatechnikai műveletek közül is ajánlott mellőzni néhányat. Kerüljük a bő zsiradékban sült, rántott, füstölt ételeket.
  • Az ízesítőanyagokkal továbbra is óvatosan bánjunk. Ne legyen túlzottan fűszeres, csípős az ennivaló, illetve hanyagoljuk az alkoholtartamú ételeket is.

Korábbi cikkeinkben olvashatnak arról, hogy mi is az a hozzátáplálás és hogyan, mikor kezdjünk bele. Illetve elmondjuk azt is, hogyan vezetünk be szilárd tápanyagot először még az anyatej / tápszer mellett, majd azt elhagyván a gyermek étrendjébe. Azokra a kérdésekre mind  választ találhatnak a szülők sok más mellett, hogy mit, mikor, hogyan adhatok enni a gyermekemnek, mindezt hónapokra lebontva.

Forrás:

https://mave.hu/uploads/file/VSZK%20protokoll%20csecsemo%20taplalasa%200-12%20ho.pdf
https://www.who.int/news-room/events/detail/2019/12/02/default-calendar/who-guideline-development-group-meeting-on-complementary-feeding-of-infants-and-children