„Az epidurális érzéstelenítés” című cikkünkben bemutattuk, hogy mi is a gerinc közeli érzéstelenítés és rengetek hasznos tudnivalóról írtunk a leghatékonyabb szülőszobai fájdalomcsillapítási módszerrel kapcsolatban, ami nem más mint az EDA. Most viszont a kismamák által feltett leggyakoribb kérdéseket fogjuk megválaszolni a témával kapcsolatban.
Fájdalommal jár az EDA-kanül behelyezése?
A válasz attól függ kit kérdezünk. A nők egy részének elmondása szerint az EDA beadása diszkomfort érzetet okozott az érzéstelenítő hatására lezsibbadt területen, illetve erős nyomásérzésről számoltak be a kanül behelyezésének pillanatában. Az első tűszúrás csak helyi érzéstelenítés, ami egy vékony tűvel elvégzett injekció. Az EDA-kanül bevezetésére használt vastagabb tűt csak a helyi érzéstelenítőszer hatásának beállta után helyezik be, tehát maga a szúrás kevésbé kellemetlen. De ne felejtsük el, hogy a gerinc tele van idegpályákkal és izmokkal. A gerinc melletti izmok rendkívül erősek, hiszen az emberi testtartás, a kiegyenesedés is ezeknek köszönhető, ezért nem lehet az eljárás teljesen fájdalommentes.
Az viszont már egyénileg mérlegelendő, hogy kinek mi az elviselhetőbb, az egyszeri gerinc közeli szúrás, vagy a gyógyszeres fájdalomcsillapítás mentes vajúdás. Illetve egyéni döntés az is, hogy a gyógyszeres vagy inkább az alternatív fájdalomcsillapítási módszereket, szülést preferáljuk.
Mikor adják be az epidurális érzéstelenítést?
Az epidurálást a vajúdás aktív szakaszában lehet megkezdeni, amikor a méhszáj már 4-5 centiméteresre, vagy 3 ujjnyira kitágult. Korábban nem lehet elvégezni az érzéstelenítést, mert lassíthatja a méhszáj tágulását és gyengítheti a méhösszehúzódásokat, így tehát megnyújthatja a szülés idejét. Viszont túl későn se végezhető az eljárás, mert ha a kitolásra is aktívan fennmarad az EDA hatása, akkor nem fogja érezni a kismama rendesen a tolófájásokat és ez megnehezíti a szülést.
Lelassítja az EDA a vajúdást? Okozhat császármetszést?
Jelenleg nincs olyan hiteles tanulmány, mely bizonyítaná, hogy a jó időben, szakszerűen elvégzett EDA lassítaná a szülést vagy császármetszést eredményezne. Egy jól elvégzett érzéstelenítés után nagyjából megegyező idejű a szülés lezajlása. Azt azonban tudjuk, hogy a nem megfelelő időben beadott érzéstelenítés lassíthatja a vajúdást.
Az eddigi ismeretek szerint maga az EDA nem okoz császármetszést, hiszen elsősorban a természetes szülés közbeni fájdalom csillapítására alkalmazzák. Ha császármetszésre van szükség az epidurális érzéstelenítés után, akkor ott általában más tényezők is közrejátszhatnak, mint például a magzat nagy mérete és nem megfelelő elhelyezkedése, vagy az elhúzódó vajúdás egyéb okokból kifolyólag.
Milyen hatása van a magzatra nézve?
Nehéz előre megállapítani, hogy ezek a gyógyszerek milyen konkrét hatást gyakorolhatnaknak az újszülöttre, mivel ez függ a gyógyszer típusától, az adagolástól, a vajúdás hosszától és minden egyes gyermek egyéni tulajdonságaitól.
Alapvetően a szülőszobán és a gyermekágyon is olyan gyógyszereket használnak, amik várandósság illetve szoptatás alatt megengedettek. Tehát nem veszélyesek sem az anyára sem pedig a magzatra nézve. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyáltalán nincs hatása a babára, mert vannak olyan szülészeteken alkalmazott gyógyszerek, melyek átjutnak a placentán, de a hatásuk csak átmeneti. Az érzéstelenítőszerek sem ártanak hosszútávon az újszülöttnek, de lehetnek ideiglenes enyhe hatásai. A szülőszobai gyógyszerelés magzati monitorozás mellett történik. Így ha a baba rosszul reagál a gyógyszerre, azonnal le lehet állítani az adagolást.
Az egyik lehetséges mellékhatás, hogy méhen belül a magzat lassabbá, inaktívabbá válhat és ezért nehézkesebb lehet a születési pozició felvétele. Továbbá bizonyos esetekben okozhat légzőszervi alulműködést és csökkent magzati pulzusszámot. Lehetséges mellékhatás még, hogy a szülést követő mellre helyezéskor az újszülöttnek átmeneti nehézséggel járhat a szopás.
Hogy fogom magam érezni a szerek beadása után?
A méh idegei eltompulnak néhány perccel az érzéstelenítő beadását követően, de a teljes hatást általában 10-20 perc után fejti ki. Rövid távú hatásként az injekciót követően mindkét alsó végtag melegsége, zsibbadása, vagy akár elgyengülése is jelentkezhet. Hosszabb távú hatásként pedig csökken a fájdalom, a kismama tud pihenni vagy aludni a fájásszünetben, kevésbé fárad ki a kitolásra, és nagyobb koncentrációval csinálja végig a szülést.
Szükségem lesz vizelet katéterre?
Amennyiben a vajúdás az epidurális érzéstelenítés után is néhány óránál tovább tart, ritka esetben előfordulhat, hogy vizelet katéterezésre lesz szükség, mert az alhasi izmok ernyedtsége megnehezítheti a vizelést. A baba születése után eltávolítják a katétert és az érzéstelenítő hatása egy-két órán belül teljesen megszűnik, az érzékelés visszatér. Az anyák egy része kellemetlen égető érzésről számolt be a szülőcsatornában a szer hatásának múlásával.
Képes leszek a kitolásra?
A szakszerűen elvégzett érzéstelenítés hatása általában kellőképpen lecsökken a kitolásra ahhoz, hogy a kismama érezze a tolófájásait és kielégítően tudjon nyomni. Egyes szakemberek az esetleges szülési sérülések ellátására is adnak az anyának egy kisebb dózist az EDA-ból, hogy a magzat és a placenta megszületése után már a gáttájék ellátása ne fájjon.
Amennyiben az epidurális érzéstelenítés hatása elhúzódik és ez megnehezíti a kitolást, illetőleg megnyújtja a szülés időtartamát, műszeres szülésbefejezésre lehet szükség. Ilyen például a fogóműtét vagy a vákuumextrakció.
Mindig működik az EDA?
Az esetek többségében eredményes a fájdalom csillapítása. De néha a kismamák arról számolnak be, hogy a testük egyik oldalán jobban, míg a másikon kevésbé hatott a gyógyszer. Előfordulhat az is, hogy az aneszteziológus nem találja az epidurális teret (pl.: erős, kötött gerinc melleti izomzat, kóros elhízás esetén). Illetőleg előfordulhat az is, hogy a kanül beljebb kerül és átlép az epidurális térből a spinális térbe. Ez azonban a próba dózisnál kiderül, ilyen esetben nem folytatják az adagolást és eltávolítják az EDA-katétert, tehát nem sikeres az érzéstelenítés.
Mikor nem lehet epidurált alkalmazni?
Ellenjavallt:
- ha a kismamának van ismert gyógyszerallergiája a helyi érzéstelnítőkre (pl.: lidokain)
- ha vérzékenységgel járó véralvadási zavarokban szenved, vagy véralvadásgátlót szed
- bizonyos szívbetegségek esetén
- súlyos magas vérnyomás esetén
- alacsony vérlemezke szám esetén
- súlyos vérzés, sokk, vagy kiszáradás esetén
- emelkedett koponyaűri nyomás esetén
- bizonyos neurológiai problémák esetén
- ha fertőzés van a háton, vagy a szúrás helyén gyulladásos elváltozás van
- súlyos gerincproblémák esetén
- nagyfokú elhízás esetén
- amíg a méhszáj nem tágult ki legalább 4 cm-re
- ha nem találja az aneszteziológus az epidurális teret
- ha túl gyors lefolyású a szülés és nincs elég idő beadni
- beleegyezés hiánya esetén, ki nem töltött beleegyezőnyilatkozat esetén
Fel szabad kelni és lehet sétálni az epidurális érzéstelenítés után?
Ha az EDA következményeként nem alakult ki mozgásgyengeség az alsó végtagokban megengedhető, hogy a kismama lábra álljon. Felkelni azonban csak szakember segítségével próbáljunk meg, hogy meggyőződjünk a lábak erejének és a járásbiztonság megtartottságáról. Ha ez problémamentesen megy, kísérettel lehet sétálni is.
Források:
https://americanpregnancy.org/?fbclid=IwAR0Bi5CM18c-Xv0qLA0mlzg84vhIJfQdq4oSAR_lFLSz5PLsrp3rNLj9Jo4
https://ogk.hu/~/media/Files/ogk/bt/BT_Epiduralis%20%C3%A9rz%C3%A9stelen%C3%ADt%C3%A9s.ashx
Papp, Z. (2017). A szülészet-nőgyógyászat tankönyve. Budapest: Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió
Pál, A. (2014). A szülészet-nőgyógyászat egyetemi tankönyve. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.
Kapcsolódó tartalom:
Bármilyen kérdés adódna vedd fel velünk a kapcsolatot az info [kukac] tisztanelni.hu e-mail címen vagy a FaceBook oldalunkon keresztül: TisztanElni a FaceBookon
Legyen szép napod!
