Szénhidrát: ellenség vagy barát? (2. rész)

Táplálkozás, Szénhidrát

Az előző részben már beszéltünk arról, hogy mi is az a szénhidrát és hogyan is csoportosítjuk őket, a mai téma kérdése:

A szénhidrát ellenség vagy barát?

Az internet mai kusza világában számtalan téves vagy megtévesztő információval kell szembenéznünk a szénhidrátokkal kapcsolatban. A képlet egyszerűnek tűnik: a többlet szénhidrát-bevitel pozitív energiamérleget jelent, ezáltal súlygyarapodás áldozataivá válunk, a negatív energiamérleg pedig súlyvesztést eredményez. De vajon tényleg csak a szénhidrát tehet mindenről, egyedül okolható mindenért? Ez akkor már azt is jelenti, hogy nem egészséges?

ételcsoportok szénhidráttartalommal

szénhidrátot tartalmazó élelmiszerek

A szénhidrát valójában

Három energiát adó, vagy más néven makro-tápanyagot ismerünk: a fehérjét, a zsírt, és a szénhidrátot. Mindhárom energiát biztosít a szervezet számára, ám különböző mennyiségben, 1 g szénhidrát 4,1 kcal-t, 1 g fehérje 5,4 kcal-t (amiből 4,1 kcal hasznosul ténylegesen), míg végül 1 g zsír 9,3 kcal energiát biztosít a szervezetnek. Bizonyos diéták utasításait követve nem fogyasztunk elegendő szénhidrátot, emiatt a másik nagy energiát adó csoportból kell fedeznie a napi szükséges energia mennyiséget, ami pedig a zsír. Mivel szegényebb a szénhidrátbevitel és magasabb a zsír, joggal várnánk a gyors súlyvesztést (abból a hipotézisből kiindulva, hogy a szénhidrát tehet mindenről), ami be is következik, azonban számos egészségügyi kockázattal is jár.

A szénhidrátmentes étkezés a só- és a vízháztartás felborulásához vezethet, ami fokozott vízvesztéssel jár, másodsorban nem a tartalékolt zsírokból szerez energiát a szervezet, hanem a szöveti fehérjéket bontja, ezáltal csökkentve az izomzatot, mint árulkodó jel, hogy nem megfelelő a tápanyagellátás. Ez idő alatt a vérzsír értékek az egekbe szöknek, nő a koleszterin, a triglicerid és az LDL szint, valamint a HDL szint csökken, ami szív- és érrendszeri problémák kialakulásához vezet. A gyakori hirtelen fogyás eredményeként örülünk, majd pedig rövid időn belül azon vesszük magunk észre, hogy még jobban elhíztunk, mint előtte, ez az úgy nevezett „jojó effektus”. Így a szénhidrát elhagyása, illetve csökkentett fogyasztás nem javasolt.

A rost dús táplálkozás segíthet megelőzni a szív és érrendszeri betegségek kialakulását. Több tényező is közre játszik, például a rost dús élelmiszerek kevesebb zsiradékot tartalmaznak és csökkentik a koleszterin szintet. Emellett a szénhidrátok más élettani hatásokkal is bírnak. Az élelmi rostoknál az előző részben már beszéltünk az emészthetetlen rostok fermentációjáról, ami rövid szénláncú zsírokat eredményez, melyek a bélflórát táplálják és védik. A lassan felszívódó szénhidrátok emellett csökkentik a glikémiás indexet és pozitív hatással vannak a zsírok hasznosulására.

Mit tehetünk?

Életvitelt kell változtatni, ahol a mozgás is mindennapi szerepet kell, hogy kapjon. A fogyókúrázás nem arról kell, hogy szóljon, hogy önsanyargatunk, hanem arról, hogy igen is képesek vagyunk kompromisszumot kötni az egészségünk és a súlyvesztés érdekében, és itt kerül előtérbe az egészséges, változatos táplálkozás, a megfelelő mennyiségben bevitt tápanyagok és a mértékletesség szerepe, ahol ügyelünk a megfelelő szénhidrátbevitel mennyiségére és minőségére. A harmadik részben a szénhidrátok mennyiségét és minőségét vizsgáljuk majd.

Kapcsolódó tartalom:

Mi is az a szénhidrát? (1. rész)

Szénhidrát: mégis miből és mennyit? (3. rész)

Források: