Mik azok a fitonutriensek, előtérben a polifenolok (1. rész)

Táplálkozás, Étkezés

Mik azok a fitonutriensek?

A fitonutriensek, vagy más néven fitokemikáliák olyan természetes vegyületek, melyek a növényi eredetű táplálékainkban bukkannak fel. A növények épségéért és egészségéért felelnek (védik őket a túlzott napfénytől és a bogaraktól), elfogyasztva azonban az emberi szervezetben is kifejtik jótékony hatásukat.

Milyen szerepet töltenek be a fitonutriensek a szervezetünkben?

Elsősorban antioxidáns és gyulladás megelőző szerepet vállalnak magukra. Fontos kiemelni, hogy gyógyító hatással nem rendelkeznek és a jótékony hatást akár több vegyülethez, vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz és élelmi rostokhoz kötötten fejtik ki. Rendkívül eredményesnek bizonyulnak a keringési, daganatos és a gyulladások betegségek kialakulásának megelőzésében.

Milyen élelmiszerben találkozhatunk velük?

A legjobb forrásnak a növényi eredetű élelmiszerek bizonyulnak, a zöldségek és gyümölcsök, ezenfelül, különböző teljes kiőrlésű pékáruk, teák, mogyorófélék, a bab és fűszerek gazdagok fitonutriensekben, azonban forrástól függően, eltérő fajtákat hordozhatnak magukban. Ezért is fontos a változatos étkezés.

Fitonutriensek csoportosítása

Lévén hogy több száz és száz fitonutriens kering ma a köztudatban ezért a fontosabbakról fog szó esni ebben és a következő részben.

Polifenolok

A polifenol lényegében egy gyűjtőfogalom, ami alá konkrétan négy nagy fitonutriens csoport esik (fenolsavak, flavonoidok, stilbének, lignánok). A polifenolok a glükóz-6-foszfát oxidációja során létrejövő sikimisavból és az ebből kialakuló, fenil-alanin és tirozin aminosavakból keletkezik. A polifenolok általában szénhidráttokkal, karbonsavakkal, aminokkal, lipidekkel és más fenolokkal molekulát alkotnak.

A polifenolok változatos hatás mechanizmussal szolgálnak. Akadnak közöttük antioxidánsok, – melyek szabadgyök megkötő képességgel rendelkeznek – enzimaktivitásért felelősek, sejtburjánzást gátlók és végső soron, olyan molekulák melyek asztma, hasmenés, fekély, érelmeszesedés, cukorbetegség, fertőzés, gyulladás és öregedés ellen hatásosak. Az antioxidáns szerepük ebből a szempontból kiemelkedő, ebből ugyanis sok probléma, mint például, rosszindulatú daganat, szív-ér rendszeri és elfajulásos idegrendszeri betegség, csontritkulás, fekélybetegség, cukorbetegség, gyorsuló agyi öregedés megelőzhető – ezzel elodázva a magatartási működések romlását -.

A sejtalkotókat védő hatás mechanizmus azzal magyarázható, hogy polifenolokban dús ételek és italok fogyasztása után sokkal kifejezettebbé válik a vérnek az antioxidáns tulajdonsága. A flavonoidok és a stilbének azzal tűnnek ki, hogy megakadályozzák a daganatos sejtek létrejöttét, a daganatbeli érképződést és a rákos sejtek burjánzását. Mindezt úgy, hogy nem mérgezik az egészséges sejteket ellenben a legtöbb sejtosztódást gátló gyógyszerrel, ez a bennünk található aktivált méregtelenítő enzimeknek köszönhetően valósulhat meg.

Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a polifenolok bizonyos fokú védettséget nyújtanak az érelmeszesedéssel, ebből kifolyólag a szívkoszorúér betegséggel szemben. Ezért is javallott minél gyakrabban fogyasztani a polifenolokban gazdag teafajtákat, és a vörösbort (ami amúgy is szívinfarktus elleni védőhatásáról ismert), természetesen mértékkel, betartva a magyar ajánlásoknak megfelelő mennyiséget. Mivel a bennük lévő anyag a katechin, nemcsak a verőér simaizomsejtjeinek az ér üregét szűkítő osztódásának gátlásában vesz részt, de a vérrögképződés ellen is jótékonyan lép fel, ebből kifolyólag, csökkentve az esélyét egy esetleges szívinfarktusnak.

A polifenolok közé tartozó flavonoidok ugyan nem képesek megakadályozni a cukorbetegség kialakulását, és gyógyító hatásuk sincs, azonban azzal, hogy kis mértékben gátolják a szőlőcukor felszívódását, és fokozzák az inzulin elválasztását, eredményesen csökkentik a vér cukorszintjét, javítva ezzel a beteg állapotát. Ezentúl mutatóan a flavonoidok karöltve a stilbénekkel az asztma kezelésében is hatásosnak bizonyulnak, csökkentve az asztma panaszait.

Fenolsavakban gazdag élelmiszerek (a teljesség igénye nélkül):

Az itt felsorolt élelmiszerek különböző vegyületeket tartalmaznak – ilyen például a kumársav, kininsav, ferulasav, szinapinsav, galluszsav, csersav, szalicilsav, klorogénsav, vanilinsav, kávésav – melyek más és más élelmiszerekben vannak jelen.

Az eper, bodza, borsmenta, méz, sárgarépa, fekete és vörös áfonya, gyömbér, kökény, levendula, rebarbara, teák, szeder, kávé, alma, erdei szamóca, kávébab, körte, paradicsom, padlizsán, burgonya, napraforgómag, vanília, ginszenggyökér, sárkányfű, borsfű, kakukkfű és bazsalikom, gazdag fenolsavakban.

Flavonoidokban gazdag élelmiszerek (a teljesség igénye nélkül):

A flavonoidok további alcsoportra oszthatóak mely alcsoportokhoz különböző vegyületek társulnak így itt csak az alcsoportok nevéről teszek említést ilyen alcsoportot alkotnak a flavonolok, flavanonok, flavanolok (ez alá tartozik a katechin nevű vegyület), flavonok, izoflavonok, antocianinok.

A hagyma, póréhagyma, fodros kel, brokkoli, alma banán, áfonya, gránátalma, paradicsom, hajdina, tea (zöld és fekete), vörösbor, citrom, narancs, grapefruit, ananász, csicseriborsó, galagonya, berkenye, kömény, bors, komló, sör, barack, szilva, szőlő, saláta, kakaó, zeller, olíva bogyó, petrezselyem, oregánó, szója, földimogyoró, cseresznye, meggy, eper, lilahagyma, vöröskáposzta, cékla, bodza, szeder, padlizsán, retek, cékla tartozik a dús flavonoid források csoportjába.

Stilbénekben gazdag élelmiszerek (a teljesség igénye nélkül):

A rezveratrol vegyület a csoport egyedüli tagja, amely a vörösborban és a vörös szőlőben található meg.

Lignánokban gazdag élelmiszerek (a teljesség igénye nélkül):

A lignánok közé két vegyület tartozik a szekoizolaricirezinol és a matairezinol melyek bőséges mennyiségben a len-, szezám-, napraforgómagban, különböző gabona magvakban, káposztában, fodros kelben, kelbimbóban, brokkoliban, karfiolban, fokhagymában, zöldség- és gyümölcslevekben, borokban, sörökben fordulnak elő.

Források:

http://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/03/20113-4.pdf?fbclid=IwAR0Pt3HVjYRNptdFjLm6l300WhxEZjsIwyeFuX6Md3C1Wu3o9R2wpnrIy74
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15678717
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25051278
https://pdfs.semanticscholar.org/3f7a/b33b94126105e125d0ee045c065c6f3d102a.pdf