Az epilepszia és a táplálkozás kapcsolata

Mi is az az epilepszia?

Az epilepszia egy gyakori és komoly idegrendszeri kórállapot, amely az agyat és a központi idegrendszert érinti. A rohamok mindig az agyból indulnak ki, melynek különböző okai lehetnek, kezdve a genetikától, az agysejtek ingerlékenységének módosulásán, az agyi elváltozáson, a fejlődési rendellenességen át, egészen az oxigén hiányos állapotokig. 40 különböző rohamtípust különböztetünk meg, amiből nem mind fizikális, nehezebbé vagy láthatatlanná téve az epilepsziát, mint állapotot.

Az epilepszia gyakran azután kerül diagnózisra, ha az adott személy átesett már legalább egy rohamon. Előfordulhat bármelyik korosztályban, rasszban és társadalmi rétegben. Elsősorban gyerekeknél és azoknál az időseknél diagnosztizálják, akik már betöltötték a 65 életévüket.

Miért jönnek létre rohamok?

Az agyunkban több millió idegsejt (neuron) található, melyek folyamatosan közvetítik a megfelelő információt tartalmazó üzenetet ingerületen keresztül a megfelelő helyre. A roham alatt azonban ezeknek az ingerületeknek a szállítása zavart szenved, és ez befolyásolja az érzékelésünk, vagy a cselekvési képességünk egy-egy roham alatt.

A rohamforma megjelenését az epilepsziás góc anatómiai lokalizációja és patofiziológiai mechanizmusa határozza meg.

Ezáltal lehet fokális, ami egy körülírt agyterületről indul. Ennek a tünetei lehetnek az arc és kar rángása egy oldalon, viselkedés változás, homloklebeny feszülése, a beszéd központ nem tudja megértetni magát, látólebeny érintettség esetén pedig képek jelennek meg. A tünetek a kiindulási helytől függnek.

Generalizált epilepszia esetén, az egész agyat bevonja, ahol pillanatnyi tudatzavar vagy kihagyás, rángás, megfeszülés, izomgörcs és a tónusvesztés a főbb tünetek.

Diagnózis és terápia

Az epilepszia diagnózisa MR vagy EEG vizsgálattal történik.

Gyakorta emlegetik úgy az epilepsziát, mint egy hosszú távú állapotot, mivel az emberek hosszú évekig, vagy életük végéig élnek együtt vele. Általánosságban elmondható, hogy az epilepszia nem gyógyítható, viszont a rohamok kontrollálhatóak, így az epilepszia szinte alig vagy soha nem befolyásolja az életünket.

A legtöbb ember antiepileptikus gyógyszereket (AEDs) szed, hogy megállítsák a rohamokat. Habár vannak egyéni, alternatív kezelési megoldások is azoknak, akik nem AEDs által kontrollálják a rohamokat.

Ilyen megoldás lehet:

• Az erre szakosodott diéta
• A bolygóideg stimuláció
• Műtét
• DBS terápia
• Kannabisz vagy CBD olaj

Étkezés és tápanyagbevitel

Egy kiegyensúlyozott diéta segíthet a testnek és az agynak a megfelelő funkcionálásban. Ezzel redukálva a rohamok előfordulásának az esélyét. A saját kezűleg készített ételnek az a nagy előnye, hogy mi magunk kontrolláljuk annak tápanyag összetételét, és bizonyos technikák alkalmazása a konyhában biztonságosabb, ha gyakrabban fordulnak elő rohamok. Nincsen kimondottan olyan étel, ami általánosságban növeli a rohamok előfordulását, az epilepsziás rohamok teljesen egyénfüggőek.

Hogyan befolyásolja az étkezés az epilepsziát?

Habár kevés kutatási eredmény áll rendelkezésre, amely azt bizonyítaná, hogy a kiegyensúlyozott diéta közvetlen hatást gyakorolna a rohamok gyakoriságára. Leginkább az esszenciális tápanyagok biztosítására és a megfelelő energia ellátottságra koncentrál. A kiegyensúlyozott diéta segíthet egy normális alvási ciklus beállításában, ami rohamcsökkentő lehet. Egy ránk tervezett diéta segíthet a pozitivitás fenntartásában, jobban kontrollálva az életünk, a döntéseink, ezáltal sikeresebben kezelve, kerülve a rohamokat.

Mi is az a kiegyensúlyozott diéta?

Lényegében, egy megfelelő arányban elosztott szénhidrát, zsír, fehérje hármas tengely, ahol minden élelmiszer csoportot fogyasztunk, változatosan. Ezt kiegészítve megfelelő folyadékbevitellel, ásványi anyag és vitamin ellátottsággal. A víz különösen fontos, hiszen redukálhatja a rohamok kialakulásának rizikóját, ami a kiszáradással növekedhet. Vitaminok közül a D-vitamin élvez kiemelt szerepet, hiszen segít a kalcium abszorpcióban és a csontok egészségének fenntartásában. Ez azért is fontos, mivel egyes AEDs gyógyszerek csökkenthetik a csontsűrűséget, gyengítve ezzel őket, aminek akár csonttörés is lehet az eredménye.

Tippek a biztonságosabb ételkészítéshez

• Használjuk teáskanna döntőt, és drótkosarat lábosokban, hogy elkerüljük a nehéz forró vízzel, vagy olajjal teli dolgok emelgetését.
• A gázrózsák hátsó használata javasolt, még pedig úgy, hogy a serpenyők fogóját oldalra fordítjuk, így roham esetén sem kapunk bele és borítjuk magunkra a forró tartalmat.
• Bizonyos ételeknél javasolt a mikrohullámú sütőt használni, a tűzhely sütőtere helyett.

Van olyan élelmiszer, ami rohamot okozhat?

A tudomány jelenállása szerint nincs olyan élelmiszer, ami kapcsolatba hozható a gyakoribb roham kialakulással. Vannak azonban kivételek, például olyan ritka „reflex epilepsziánál” ahol a rohamokat, bizonyos, specifikus ételek váltják ki.A reflex epilepszia lényegében akkor következik be, mikor egy bizonyos inger éri az illetőt, például fényérzékenység, olvasás, hirtelen sokk és hangos zaj.

Egy általános epilepsziás rohamot kiválthatja a kevés alvás, a stressz, az alkohol, de ez mindenkinél eltérő. Egyeseknél például a különböző ételfestékek, tartósítószerek, MSG és a mesterséges édesítőszerek is kiválthatnak rohamokat. Az alacsony zsírtartalommal jelölt termékek tartalmazhatnak ilyen hozzáadott adalékanyagokat.

A grapefruit és gránátalma leve, ugyan nem okoznak rohamokat, de mellékhatásokat generálhatnak a carbamazipne, diazepam és midazolam hatóanyagú gyógyszerekkel. A kávéban, teában, kólában, energiaitalban található koffein stimulálja a központi idegrendszert. A koffein tartalmú italok fogyasztása és az AEDs gyógyszerek közötti kapcsolat komplex és jelenleg nem teljesen tisztázott, ezért egyeseknél kockázattényező lehet, így érdemes orvossal konzultálni ez ügyben.

Ketogén diéta

A ketogén diéta egy kezelési remek kezelési opció, olyan gyerekek és felnőttek esetében, akik nem szednek semmiféle AEDs típusú gyógyszert. A diéta hatásosan redukálhatja a rohamok számát és súlyosságát. Hogy mi is a ketogén diéta alapja? Itt olvasható.

Hogyan működik a diéta?

A testünk és az agyunk első körben a szénhidrátot használja fel energiaszerzés gyanánt. A diéta alacsony szénhidrát bevitelre fókuszál, rákényszerítve a testünket, hogy egyéb módon szerezze meg a működéshez és élettani funkciókhoz a szükséges energiát. Ezt az energiát a ketontestek előállításával és felhasználásával szerezzük meg, amiket a zsírok lebontásából nyerünk, ezzel helyettesítve a glükózt, mint energiaforrást.

Ezért a diéta amellett, hogy alacsony szénhidráttartalmú, magas zsírtartalommal is bír. Kutatások megerősítették egy kimondott zsírsav a dekánsav jótékony hatását, ami segíthet az epilepsziás rohamok csökkentésében.

Kinél működik a ketogén diéta?

Sajnos nem mindenkinél, azonban bizonyos roham típusoknál jól alkalmazható, például mioklonikus, asztatikus, terápiarezisztens epilepszia, West-szindróma és Sclerosis Tuberosa esetében. Az erre irányuló kutatások megerősítették, hogy szignifikánsan csökkentek a rohamok a diétázók körében, különösen a gyerekeknél. Viszont olyan gyerekeknek, akik alapvetően evési nehézségekkel küzdenek, nem feltétlen megfelelő választás ez a diéta.

Mi fogyasztható a ketogén diéta alatt?

A klasszikus ketogén diétánál, a zsírbevitel nagy részét tejszínből, vajból, olajokból és természetes eredetű zsírokból fedezzük. Minden étkezés szigorúan meghatározott zsír, szénhidrát és fehérje mennyiséget tartalmaz.

Egy másik verzió az MCT ketogén diéta. Egy meghatározott zsírsavban gazdag az étrend, az MCT zsírsavban. (Mi az az MCT? Itt olvasható.) A diéta több szénhidrátot engedélyez, ezáltal variálhatóbb az ételpaletta, a klasszikus ketogén diétához képest. Bizonyos természetes élelmiszerekben megtalálhatóak, vagy pedig étrend-kiegészítőként, vagy azokban emulzióként. Ezek belekeverhetők ételekbe, akár tejbe is. Jelenleg csak receptre kapható. A klasszikus ketogén diéta a zsír, fehérje, szénhidrát arányát határozza meg, ellenben az MCT-vel, ami a makrotápanyagok energiaszázalékaival kalkulál, elsősorban a zsírokéval.

Milyen mellékhatásai vannak a ketogén diétának?

A székrekedés sok esetben előfordul, hiszen a zsír dús étkezés miatt nem viszünk be elegendő élelmi rostot. Ezenfelül előfordulhat GERD, hányinger, fáradtság, zsíranyagcsere-zavar, vesekő, csont mineralizációs zavar, gyerekek esetében növekedésben való elmaradás, MCT-ketogén diétánál pedig gyakori a hasmenés. Szükség lehet só, karnitin, kalcium és D-vitamin pótlásra is, hiszen a diéta elég egyhangú, amivel kizárhatunk vagy kiszoríthatunk fontos beviteli forrásokat,

Említésre méltó, ketogén diétához hasonlító diéták

Ezek a diéták rugalmasabbak a makrotápanyag bevitelt illetően, így könnyebben alkalmazható felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt. Kezelésre alkalmasak ugyan, azonban akárcsak a ketogén diétáknál, itt is felléphetnek mellékhatások. Ezért jobb konzultálni a neurológusunkkal vagy ezen a szakterületen tevékenykedő dietetikussal. Ilyen diéta a módosított Atkins diéta és az alacsony glikémiás indexű diéta.

Források:

https://www.epilepsysociety.org.uk/

Kapcsolódó tartalom:

TisztánÉlni

Bármilyen kérdés adódna vedd fel velünk a kapcsolatot az info [kukac] tisztanelni.hu e-mail címen vagy a FaceBook oldalunkon keresztül: TisztanElni a FaceBookon

Legyen szép napod!