Az utóbbi időben rendkívül népszerűvé vált a ketogén étrend a fogyókúrázók körében. Azonban rengeteg kérdés merül fel a diétát illetően. Biztonságos? Ajánlható bárkinek? A hirtelen kirobbanó népszerűség ellenére a ketogén diéta nem számít újdonságnak. A gyógyászatban már régóta használják a gyógyszerre rezisztens epilepszia kezelésében, mely elsősorban a gyermekeket érinti.
Az 1970-es években dr. Atkins népszerűsítette a saját maga által megalkotott, fogyásra szánt alacsony szénhidrát tartalmú diétáját, mely leginkább a zsír bevitelre helyezte a hangsúlyt, aminek volt egy szigorú 2 hetes ciklusa. Ezt a diétát később a feltalálója után Atkins diétának nevezték. Későbbre tekintve, az évek múlásával az Atkins diétából egyéb olyan divatdiéták tömkelege jött létre, melyek minden tudományos alapot mellőzve, akár az egészségre is veszélyesek, és nincsen bizonyított hatásosságuk sem.
Mi is az a ketogén étrend?
A szénhidrátok szervezetünk különböző sejtjeinek a legfőbb energiaforrásai. Ha a testünktől azonban megvonjuk tartósan, ami szükséges a normál működéshez, akkor a szervezetünk az inzulin elválasztás csökkentésével reagál és különböző lebontó folyamatokat indít el. Ez egy úgynevezett katabolikus állapot, ami alatt a sejtjeink glikogén raktárai kiürülnek, hogy a vér cukorszintje állandó maradhasson, ezt nevezzük glikogenolízisnek.
Ennek következtében arra kényszerítve a szerveztünk sejtjeit, hogy más anyagcsere vagy átalakulási folyamat során szerezzék meg a szükséges glükóz mennyiséget. Ebben az esetben kétféle katabolikus folyamat játszódhat le. Mindkét folyamat a máj irányítása alá esik, hormonok segítségével (inzulin és glukagon). Az egyik a glükoneogenezis, a másik pedig a ketogenezis.
A ketogenezis
A ketogenezis során az oxidált zsírsavak egy részét a máj saját energiaszükségletének fedezésére fordítja. A felszívásból vagy a zsírszövetből kinyert szabad zsírsavaknak, a különböző kémiai folyamatoknak (zsírsav oxidáció) és az ezekből létrejövő intermediereknek köszönhetően, ketontestek keletkeznek attól függően, hogy a szervezetben éppen vészesen kevés a szénhidrát vagy túl sok a szabad zsírsav mennyisége. Ezek a ketontestek a véráramon keresztül más szervekhez jutva energiaforrásként hasznosulnak.
A diéta
A diéta lényegében arra kényszeríti a testet, hogy ezeket a ketonokat a véráramba juttatva energiaforrást biztosítsanak a sejtjeink számára. A vérben található cukor az első számú táplálékforrás a sejtjeinknek, amit a szénhidrátok lebontásával biztosíthatunk. A vérben található cukor hiánya esetén, a szerveztünk a raktározott zsírok bontásához folyamodik, így létrehozva a ketontesteket. Ezután a testünk átáll a ketontestek hasznosítására (ketózis), mindaddig, amíg újra nem juttatunk be elegendő szénhidrátot.
A váltás ketontestekre glükózról általában 2-4 napot vesz igénybe, hogyha naponta kevesebb, mint 20-50 gramm közötti szénhidrát mennyiséget fogyasztunk, természetesen ez a folyamat egyénenként eltérő, így valakinél sokkal szigorúbban kell meghatározni a bevitt szénhidrát mennyiségét ahhoz, hogy ketontesteket kezdjünk termelni nagyobb mennyiségben.
A napi élelmiszerből származó energiamennyiségünk 50-55 %-át a szénhidrátok teszik ki. Mivel a ketogén diéta egy normál diétához képest jóval alacsonyabb szénhidrát bevitelben, másból kell fedezni a napi energia szükségletet, zsírokból és fehérjéből. Ezt tipikusan rengeteg húsból, tojásból, feldolgozott húsipari termékekből, kolbászokból, sajtokból, halakból, olajos magvakból dió és diófélékből, vajból és olajból lehetséges.
Mivel a diéta elég kötött beviteli mennyiségeket határoz meg, elég nehézkes betartani hosszútávon. A diéta egyik legnagyobb kritikája is erre vezethető vissza, rengeteg ember hajlamos túl sok fehérjét és silányabb minőségű húsokat és feldolgozott húsipari termékeket fogyasztani, amihez nem fogyasztanak kellően elég zöldséget, illetve gyümölcsöt.
Egészséges a ketogén diéta?
A diéta hatékonysága megkérdőjelezhetetlen a gyerekeknél bekövetkező epilepsziás roham csökkentésben, így gyakran alkalmazzák effektíven, mint kezelést. A neuroprotektív hatásának köszönhetően felmerül a kérdés a további előnyeiről, az agyi rendellenességek, a Parkinson kór, az Alzheimer, a sclerosis multiplex, az autizmus és az alvás problémákkal küzdők esetében. Azonban ez még felfedezetlen terület és rengeteg kutatást igényel.
A súlyvesztés az elsődleges ok, amiért az emberek elsősorban alkalmazzák a ketogén étrendet. Egyes tanulmányok rávilágítottak arra, hogy a súlyvesztés kezdeti szakaszában a diéta hatásosabb az általános, alacsony zsírtartalmú diétákkal szemben, akár még a mediterrán diétával szemben is. Azonban a kezdeti differencia hosszútávon eltűnik.
A diéta emellett további előnyökkel is kecsegtet, ami a jobb vércukorszint kontrollálásban mutatkozik meg a kettes típusú cukorbetegek esetében, legalább is rövidtávon. Ellenben a diéta drasztikusan növeli a koleszterinszintet, a rengeteg zsír és zsiradék tartalmú élelmiszer fogyasztás következtében, ami súlyos szövődményekhez vezethet, mint a magas vérnyomás, szív és érrendszeri problémák, stroke, érelmeszesedés.
A ketogén diéta rizikói, mellékhatásai
A diéta számos veszélyt hordozhat magában. A diéta gazdag telített zsírsavakban, a napi ajánlott maximális mennyiség egy normál étrend esetében is 7 energiaszázalék, azonban a ketogén diéta ezt jócskán túlszárnyalja, táptalajt biztosítva az LDL koleszterinszint növekedéséhez és a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának. Emellett számos egyéb rizikót is magában hordoz az étrend, mint a malnutríció.
A malnutríció egy olyan állapot, amikor a szerveztünk egy vagy több tápanyagból, vitaminból hiányt szenved az egyoldalú étkezés következtében, emiatt nem tudja ellátni megfelelően a feladatát és diszfunkcionalitás lép fel. Mit is jelent ez?
Azt, hogy nem fogyasztunk elegendő zöldséget, gyümölcsöt, és teljes kiőrlésű termékeket, hiszen a diéta leszabályozza, mit szabad és mit nem. Májproblémák is felléphetnek, hiszen a rengeteg zsírt kell metabolizálnia, és tovább ronthatja a már meglévő májbetegség állapotát. A vese segít metabolizálni a fehérjéket, a többlet fehérje fogyasztás következményeképpen, károsítjuk vele a vesénk működését, állapotát.
A székrekedés is egy valós probléma lehet a ketogén diétát folytatók körében, hiszen nem fogyasztunk elég élelmi rostban dús élelmiszert, mint a zöldségek, gyümölcsök, száraz hüvelyesek és teljes kiőrlésű pékáruk.
Legvégül pedig a hangulat ingadozás is jellemző lehet, mint tünet, hiszen az agynak szüksége van szénhidrátra, hogy megfelelően funkcionáljon. Természetesen több rizikófaktor megléte hatványozza egymást, így érdemes dietetikussal, vagy orvossal konzultálni, mielőtt belekezdünk a diétába.
Összességében
A ketogén diéta egy jó alternatíva lehet különböző betegségek gyógyításában, vagy mint kiegészítő terápia. Emellett a hirtelen súlyvesztésre is alkalmas eleinte a fogyókúránk kezdetén, azonban hosszútávon alkalmazni rizikós, és bizonyos esetekben veszélyes. Nehéz követni és betartani, az élelmiszer válogatásban többségben szerepelnek a vörös húsok és az egyéb zsíros, sós, feldolgozott húsipari termékek, amelyek semmiképpen sem szolgálják az egészségünket.
A hosszú távú effektusai egyelőre ismeretlenek a tudomány számára, aminek talán az egyik oka, hogy nem tartható fenn hosszútávon a diéta, így nehéz vizsgálni. Érdemes figyelembe venni azt a tényt is, hogy a rosszul összeállított és alkalmazott diéta maga egy „jojó effektust” is magában hordoz, ami hirtelen fogyáshoz vezet eleinte, azonban a diéta abbahagyása esetén még nagyobb visszahízást eredményez.
Érdemes olyan diétát illetve étrendet összeállítani, ami színes zöldségeket, gyümölcsöket, sovány húsokat, húsrészeket, teljes kiőrlésű élelmiszereket, mogyoró és dióféléket, olajos magvakat, növényi olajokat és megfelelő mennyiségű vizet tartalmaz, min például a mediterrán diéta. Amiről kézzel fogható bizonyíték és kutatás áll rendelkezésre, a diéta egészség megőrző hatását és hatékonyságát illetően. A súlyvesztés lassabb ugyan, de ütemezett és garantált, hogy nem okoz kellemetlen mellékhatásokat és nem jár egészség károsító hatással sem. Így azoknak javasolt a ketogén étrend, akik valamilyen komoly betegségben szenvednek.
Források:
https://academic.oup.com/jn/article/150/6/1354/5673196
https://www.health.harvard.edu/staying-healthy/should-you-try-the-keto-diet
https://journals.sagepub.com/doi/abs/10.1177/0891988720901785
Kapcsolódó tartalom:
Bármilyen kérdés adódna vedd fel velünk a kapcsolatot az info [kukac] tisztanelni.hu e-mail címen vagy a FaceBook oldalunkon keresztül: TisztanElni a FaceBookon
Legyen szép napod!
